Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Lukács Dezső: Adatok a Bükk-hegység kétéltűinek és hüllőinek állatföldrajzához

kásáit, a környezethez való viszonyát illetőleg csaknem teljesen megegyezik a tarajos gőtével. VÁSÁRHELYI igen érdekes adatot közöl az alpesi gőte Triturus alpestris alpestris LAUR.) bükk-hegységi előfordulásáról. Gyűjtéseim során ezzel a fajjal még nem találkoztam. A vöröshasú unkát (Bombina bombina L.) nemcsak tavaszszal, hanem nyáron át is vízben találjuk. Vizesárkokban, agyaggödrök vizében, mocsaras helyeken, sőt a Bükk-hegységben a források vizében is gyakori. A szakirodalom szerint hazánkban mindenütt közönséges, és bár inkább síksági faj, a magasabb hegyekbe is felhúzódik. Rokona a sárgahasú unka (Bombina variegata variegata L.) a szakirodalom szerint sok helyről ismeretes (FEHÉRVÁRY—LÁNG A. M 1943.), egyenesen hegyvidéki faj (LOVASSY, ÚJHELYI, FAUNA REGNI HUNGÁRIÁÉ). VÁSÁRHELYI a Bükk-hegységből nem említi. ÚJHELYI szerint pedig teljesen, hiányzik abból. Ezzel kapcsolatban jegyzem meg, hogy ezt a fajt Szeged határában is gyűjtöttem. A Bükk-hegységben pedig, eddig még nem találtam meg, az összes felkutatott vizekben csak a vöröshasú unkát tudtam kimutatni. Ha a két unka-faj életmódját és környezetigényét egymással összehasonlítjuk, e tekintetben szinte semmi semi különbség nincs. Mindkét faj szeptemberben-októberben húzódik téli pihenőre a földbe, vagy trágyába. A Bombina bombina L. március elején, a B. variegata variegata L. pedig áprilisban ébred. Az előbbi júniusban, az utóbbi májusban párzik. Mindkettő tiszta vizekben, hegyi patakokban, de iszaposabb pocsolyákan is megél ési szaporodik. Csak annyi különbség mutatkozik közöttük, hogy a Bombina bombina optimuma a tiszta víz, míg a B. variegata variegata ia trágyáié-gödörben is szaporodik. A téli merevségből való ébredés és párzás idő pedig azt mutatja, hogy a sárgahasú unka inkább hidegkedvelő (psyichrophill). Ez teszi érthetővé, hogy Középeurópában még 1800 m magasságig is felhatol. Mindezeket figyelembe véve semmiképpen sem tudom megmagyarázni, hogy a szakirodalom tanúsága szerint egyetlen kutató és magam sem találtam meg eddig a Bükk-hegységben a Bombina variegata variegata-t. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem azt is, hogy 1954. év nyarán a Bükk-hegységben az Ablakoskő-völgyet, amely szubalpin jellegeket is mutat, átkutattam, de a sárgahasú unkát itt sem találtam meg. A Bükk-hegységben az unkafajok táplálékát képző rovarokban, pókokban, kisebb csigákban, gilisztákban nincs hiány, tehát az egyik legdöntőbb tényező megvan. Esetleg a vizek savanyúsági vagy lúgossági, vagy más vegyi tényezői magyarázhatják meg a Bombina variegata variegata 623;