Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)
totta célszerűnek, mert egyszerűbb, a másik pedig a cz írását, mert csak ez alkalmas eszköz az idegen szóknak a magyar szóktól való megkülönböztetésére. Voíf György ugyanis azt tartotta, hogy a cz egyszerűsítése nem fogadható el, mert a puszta c megzavarhatja a latin, francia, angol, olasz szavakkal gyakran találkozó tanult magyar olvasót, s akárhány fogja az arcisme, utca, marcona szavakat így olvasni: arszizm, ukka, markona. Volf Györgynek ebben a kérdésben támogató tábora is akadt, s valóban sokan azt tartották, hogy tulajdonképpen az egyszerű c-hez járuló z elem teszi az oFvasást biztojssá, míg a z elhagyása ezt a biztos olvasást megingatja. Ügy gondolták, hogy pl. a csacsi szó olvasását az egyszerű c írása bizonytalanná teszi, hogy vajon csacsinak vagy kszakszinak kell-e olvasni. 130 Az iskolai gyakorlat mine? szélesebb körben Simonyi Zsigmond álláspontját fogadta el és az akadémiai helyesírással ellentétben egyszerű c-t íratott. Az egységesebb helyesírás követelménye mind erősebb hangot kapott az iskolai berkekben. Az a vélemény ugyanis, hogy „a helyesírás kérdésének függőben hagyása senkire sem boszszantóbb, mint a tanító világra." 13 1 Az iskolai értesítőkben is gyakrabban jelentek meg a helyesírás iskolai tanításával kapcsolatos problémák felVetését s megoldását célzó írások. Ezekben is elsősorban azért sok a panasz, mert a helyesírási következetlenségek, kételyek, ingadozások és „tévelyek" mind mind az eredményesebb iskolai helyesírástanítás akadályozói. 13 2 Karsay János: „Ingadozások a magyar írásban", a váci főgimnázium Értesítőjében megjelent írásában jellemzően, írta (1891 —1892): az iskolakönyvekben is sok a helyesírási ingadozás. A ritmus szónak pl. négyféle írásmódja található a tankönyvekben: rythmus, rhythmus, rhytmus, ritmus. Kalmár Elek „A helyesírás harca" című cikkében felvetette azt a problémát is, hogy a helyesírást közkinccsé kell tenni, illetőleg a „helyesírástan" váljék közkinccsé iskolai nyelvtanításunkban. Követelmény tehát, hogy helyesírási szabályzatunk se legyen olyan komplikált, hogy a legalsó műveltségréteg ne követhesse. 13 3 Ebben a keretben tartották botránykőnek a cz betű írását az egyszerű c helyett, s ebben a keretben merült fel az — ly kiiktatásának kérdése is. 13 4 Felmerült továbbá a helyesírás nagyobb méretű reformálásának problémája is. A gyakorló pedagógusok ismét csak a nyelvtudomány művelőitől várták a kezdeményezést. Bár a nyelvtudósok között egyesek azon a véleményen voltak, hogy a helyesírási probléma nem tudományos probléma, s az azzal való foglalkozás haszontalan dolog, csak „szalmacséplés, borsógömböLy.gfetés és zabhegyezés", a nagyob55