Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

bik felének azonban az volt a véleménye, hogy a legkiválóbb nyelvtudósaink sem szégyeltek helyesírásunkkal foglalkozni, sőt ők voltak igazi alkotói, ápolói, fejlesztői.

13

5 Simonyi Zsigmond elve és törekvése, hogy helyesírásunk minél egyszerűbb és egyöntetűbb legyen, a gyakorló pedagógusok igenlésével találkozott. Simonyi azt vallotta, hogy a helyesírást legkönnyebben és legcélszerűbben oly irányban javíthatjuk, egyszerűsíthetjük, amilyen irányt úgyis önként követ az irodalmi szokás. Éppen az iskola szükségleteiből és igényeiből kiindulva vetette fel az akadémiai helyesírás megreformálásának szükségességét, s javasolta: a) az egyszerű c jegynek szabállyá emelését, b) hogy tegyük következetesebbé a kétjegyű mássalhangzók kettőzését (hosszú, annyi stb.), c) hogy az idegen szók magyaros írását terjesszük ki messze az eddigi gyakorlat határán túl, d) hogy az aki, ami névmásokat írjuk egy szóba.

13

6 Simonyi Zsigmond kezdeményezésére az Akadémia revízió alá vette az évről-évre változatlanul lenyomtatott helyesírási szabályzatot. A Nyelvtudományi Bizottság két javaslatát fogadta el: a c és az aki írását, s magyar írást enged az ilyen idegen szavak írásában, mint reakció, fúzió, filozófia. Tért adott máiilyen újításoknak is: higgyen, poggyász, icce, Budapest (s nem Buda-Pest). 13

7 íróink, és gyakorló pedagógusaink még tovább kívánlak menni a célszerűbb írásmód kialakításában. Tóth Béla 1892-ben még arról ír, hogy oly nagy a helyesírásunkban az anarchia, hogy a „helyesírás úgyszólván annyiféle, ahányan tollat forgatunk." 13

8 Az 1890-es évek végén mind egységesebbé kezd válni íróink, folyóirataink helyesírása, de az akadémiai helyesírássá!, illetőleg annak gyakorlatával szembeátlva. Az iskolai követelmények is inkább az „élet", mint az Akadémia gyakorlatát kezdték szentesíteni, s a tankönyvek helyesírása sem követte teljesen az Akadémia helyesírását. Sőt a helyesírás tanításában a gyakorló pedagógusok számára módszertani utasításokat is tartalmazó ún. Helyesírási mintakönyvek sem az Akadémiát követték. A közoktatásügyi minisztérium abból kiindulva, „hogy a magyar helyesírás tanítása újabb időben számos panaszra adott okot", meggondolandónak tartotta egy külön, úgynevezett iskolai helyesírási szabályzat megíratását és kiadatását. Ennek a megszerkesztésével Simonyi Zsigmondot bízták meg. Ez az új iskolai szabályzat ,,A Magyar iskolai helyesírás" címen jelent meg. Simonyi Zsigmond a Nyelvészeti Füzetek sorozatban ,,Az új helyesírás a vallás- és közoktatásügyi m. kir miniszter 1903. március 14-én 862. szám alatt kelt rendeletével kiadott magyar iskolai helyesírás 'szövege és magyarázata bövt56