Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

mérlés£ akor,kezdődött, amikor a nyelvtantanítás módszertelensége következtében nem látták a közvetlen sikert. Ugvanakkor azonb.an hibát követtek el azok is, akik a. nyelvtantanítás legfőbb problémáját csak módszertani kérdésnek akarták látni és láttatni.

10

3 Módszeresen felépített és módszertani elveket is követő nyelvtankönyveink valójában csak 1850 táján jelentek meg. A nyeívtantanítás helyes célkitűzése terén is sok volt a bizonytalanság. Egyesek azt tartották célnak, hogy az anyanyelv nyelvtanát is szabályokban tanítsuk, mások azt, hogy a gyermekeket csak a legszükségesebb nyelvtörvények felismerésére és alkalmazására vezessük rá. Voltak, akik azt hirdették, hogy teljes tudományos rendszeres grammatikai ismeretadásra van szükség, mások meg azt, hogy egyszerűen a nyelv gyakorlása a cél. Azoknak, akik a nyelvtantanítás helytelen módszerében látták a sikertelenség okát, nagy részben igazuk is volt. Még ebben a korszakban is dívott a katekizáló módszer. A formális, üres kérdések pergése egyáltalában nem hozta mozgásba a gyermek gondolkodási képességét és judiciumát. Egyáltalában nem voltak célravezetőek az ilyen kérdések: „Miről ismerhetni meg a tőszót? Felelet: A tőszót arról ismerhetni meg, hogy rag nincs hozzá ragasztva. — Minek mondjuk azt, amit a tőszóhoz ragasztunk? Felelet: Amit a tőszóhoz ragasztunk, az a rag." Valóban találó az, amit erről a „módszerről" a kritikus megállapít: „Ez már csak világos magyarázat! Mi a láb? Az, amire a csizmát húzzuk. És mi a csizma? Az, amit a lábra húzunk." 10

4 E korszakban a nyelvtanellenesek táborával szemben álltak a nyelvtanpártiak, akik azt vallották, hogy „kevés dolog van a világon, aminek az emberek annyit köszönhetnének, és amit anynyi hálátlansággal illetnek, mint a jó grammatika." 10

5 Voltak, akik azt hirdették, hogy a magyar nyelvtant a középiskolák valamelyik felső osztályában is tanítani kellene. Tudunk arról is, hogy a selmeci tanári kör felvetette azt az eszmét, hogy a magyar nyelvtant legalább olyan terjedelemben' kellene tanítani iskoláinkban, mint a latint, továbbá hogy a magyar nyelvészet, illetőleg a magyar nyelvtan .is vétessék fel az érettségi vizsgálat tárgyául. A növendékek ugyanis csak az első három osztályban foglalkoznak a magyar nyelvtannal, s a tanult nyelvtani anyagból alig marad meg egyebük, mint néhány elmosódott kép, homályos fogalom.

10

0 A nyelvtantanítás, sikertelensége, illetőleg a sikeresebb tanítás érdekében hozandó intézkedések, kérdése igen eleven probléma volt ebben a korszakban. Azt a régen hangoztatott vádtal, hogy a sikertelenség oka a jó magyar nyelvtankönyv hiánya, ebben a, korszakban, ts sokszor halIj'uk!'.ri;Íányolták 'azt is pedagp47