Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

ges álláspontot képviselt. Azt javasolta ugyanis,, hogy használjuk csak a latin műszókat. Hunfalvyt a későbbi nyelvtanok írói sem követték, mert . a nyelvtankönyvek szerzőit nem győzte még Hunfalvynak az az érvelése, hogy a latin műszavaknak a gyerek majd nagy hasznát veszi a francia és a német nyelv, tanulásában is. - . Hunfalvy azon nézetét, hogy a nyelvtan tanításának csak a középiskolában kellene megkezdődnie, egyesek a nyelvtanellenesség síkján el is túlozták, s általában a nyelvtan iskolai tanítása ellen szólaltak fel. Ezzel Grimm tanítása talált nálunk is követőkre. Grimm elveinek magyar követői ui. azt tartották, hogy a nyelvtantanítás nem célravezető, sőt felesleges munka. Egyesek ezt az elvet így fogalmazták meg: Nyelvet, s ne nyelvtant tanítsunk! Annak a jelszónak a jegyében, hogy törekedjünk az életre nevelni, egyesek a nyelvtant azon tárgyak sorába sorozták, aminek az életben semmi hasznát nem veszik a tanulók. Ennek a hasznosság kritériumán alapuló szűk prakticizmusnak a felfogása is a nyelvtanellenesség elvét erősítette. Egy kortárs megfogalmazásában: „A magyar nyelvtan tanítási óráin mindig jusson eszünkbe, hogy az életre neveljünk, s ne nyelvtant, hanem nyelvet tanítsunk." 10

0 Sokan a nyelvtan-tanítást le akarták szűkíteni a helyesírás tanítására, és a fogalmazás tanítás nyelvi vonatkozásainak megadására. Az új tantervek és utasítások szelleme és tartalma is a Grimm—Hunfalvy vonal jegyében „a nyelv tanítását szembe állította a nyelvtan tanításával." 10

1 Kármán Mór elgondolása is az volt, hogy ne nyelvtant, hanem nyelvet tanítsunk. Kármán a nyelvtantanítást nem tekintette önálló feladatnak. Szerinte a nyelvtanítás csak az irodalomtanítással összefüggésben célravezető. A nyelvtant formális tárgynak minősítette. Azt vallotta, hogy a nyelvtantanítás helyett inkább irodalmat tanítsunk, melyben a nyelv is él. Az irodalmi formális tanításnak ugyanis kettős célja van: egyik az ars dicendi et scribendi, a másik a sajátképpeni nyelvtani oktatás/ Mind a kettő csak gondosan megválasztott nemes tartalmú olvasmány alapján foglalhat helyet az iskolában. 10

2 ... A nyelvtanellenesek tábora különösen a népiskolai nyelvr tantanítás szükségtelenségét hangoztatta,,A népiskolában kb. az 1830-as évek óta tanítanak nyelvtant. A feudalizmus már ismertetett művelődési. politikája következtében a falusi iskolák nyelvantanítása nagyon alacsony fokú volt, s, legtöbbször kimer rult néhány helyesírási „szabály megtanításában. 'Nem volt megfelelő módiszér sem a népiskolai nyelvtantamtásban, s abban valóban igaza van.. Bartos[ Fülöpnek, hogy a grammatika becs46