Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Hahn István: Egy városi felkelés a kései császárkor idején

drasztikus eszközökkel törte le a spekulációt (Or. 1, 205—210 stb.), Lucianus, akinek a cirkuszi közönség körében nagy pártja volt, de a curia gyűlölte (Or. 56, 15—16.), és mások — míg Eumolpius, Hermogenes, Strategius Lib. részéről elismerésben részesülnek. 44. A későantik város közellátási problémáiról legújabban: Bokscsanyin: O pagyenji rabovlagyelcseszkovo sztroja (Prep. iszt. v skole 1952, 5. sz.) Mazzarino: Aspetti sociali 212 és kk. De Jonge: Scarcity of corn and comprises.... Mnémosyné 1948. 45. Beloch: Bevölkerung der alten Welt p. 394, Landry: Rev. hist. 1936, 15 kk. 46. Lib. Or. 10, 25 „polyanthropiá"-ról ír a várossal kapcsolatban. 11, 164 kk, 171—174. — A nagyvárosok számbeli növekedéséről, szemben a csökkenő lakosságú kisvárosokai: Mazzarino: i. m. 248 és kk. 47. Lib. Or. 11, 171 Vö. Rostovtzeff: La Syrie Romaine Rev. Hist. 1935, 15 kk., Ranovics: Vosztocsnie provincii Rimszkoj imperii 154 kk. Egy városkörnyéki megerősített villa élethű leírását adja pl. Joh. Chrysost. Ep. 14. 48. C. Th. XIII. 10, 2 a. 313: Sicuti etiam sub domino et parente nostro Diocletiano seniore A. eadem plebs urbana immúnis habebatur. cf. C. lust. IV. 49. 9: rusticana plebs ....extra muros posita.... Vö. Diocletianus 297-ben kiadott adórendeletének papiruszon ránk maradt szövegét (Boak: Early Byz. Papyri from the Cairo museum No. 1): kephalé ton agroikon-ról beszél (, paraszt adófizetők"), id. Piganiol: La capitathon de Dioclétien Rev. Hist. 1935, 1—13). Az eléggé bonyolult kérdést újabban feldolgozta: Segré: Studies in Byz. economy. Jugatio and capitatio. -- Traditio III. (1945) 101—102 1. 49. Liebenam: Städtverwaltung 489—490 1. 50. C. Th. XIII. 1 paratitlon, Zosimus II. 38, PW s. v. lustralis collatio. 51. C. Th. XII. 1, 53 (a. 362) plebeios eiusdem oppidi cives,. quos ad decurionum subeunda munera splendidior fortuna subvexit..." 52. C. Th. XII. 1, 72 (a. 370) Si quis negotiator fundos comparaverit.. . 53. C. Th. XII. 1, 133 (a. 393) Quicumque ex numero plebej|0rum.... agro vei pecunia idonei comprobantur.... 54. A falu társadalmában a IV. sz.-ban végbemenő változásokról: Levcsenko: Viz. szbornyik: (1845), 12 — 94 1 Kazsdan: A római birod. tört.-nek néhány vitás kérdéséről SzOT III. 266 k., további papirológiai adatokat ad Geizer: Studien zur Byz, Verwaltung Aegyptens, Rouillard: La vie rurale dans 1'empire Byz. Oertel: Die Liturgie, 131 és kk, 146 és kk. 55. Lib. Or«. 11, 164 k, 56. Lib. Or. 6, 3. — Kazsdan i. m. 263 1. vö. J,ones: Census records of the late Roman Empire JRS 1953, 52 kk. adólajstromok alapján mutatja ki a nagybirtok szétszórt jellegét. — Kazsdan következtetése Julianus Misopogon 362 C alapján arra, hogy Antiochia környékén 10 ezer kléros (alighanem = jugum) kisbirtok volt, a fentiek alapján elesik, mert a 10,000 kléros nem jelent egyúttal ugyanannyi birtokost. Egy birtokos kezén többszáz kléros is lehetett (vö. Lib. fent idézett helyét). — Lib. Or. 31, 16 alapján pedig azt is tudjuk, hogy a városi földeket csaknem kizárólag a városi arisztokrácia tagjai bérelték, A nagyobb birtokok teljes egészükben az ő kezükben voltak. 57. A falusi kézművesipar térhódításáról: Lib. Or. 11, 230: ,.nagy és népes falvak, kézművesekben bővelkedők, „akárcsak a városok". 524;