Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Hahn István: Egy városi felkelés a kései császárkor idején

U. o. szól arról is, hogy a falvak közötti élénk árucsere folytán nem szorulnak rá a városi piacra. Ugyanerről tanúskodó papyrus-adatokat nyújt: Rouillard: La vie rurale dans l'empire Byzantin 34 kk 1. Ennek a jelenségnek fontosságáról a városi gazdálkodásban: Walbank: The decline of the Roman Empire 33 1. 58. Ezek jelentőségéről a falu elnéptelenedése szempontjából Mazzarino: Aspetti sociali... 259 1. 59. E feltevés híveinek és ellenzőinek érveit (a polgári irodalmat szem előtt tartva) összefoglalja: Piganiol: L'empire chrétien 411—422 1., Mazzarino: i. m. 7—31 1 marxista bírálatát 1. Maskin: Az ókori Róma története 455—457. 1. 60. Amm. XXII. 14, 2: XXIII. 2, 3, vö. Lib Or. 1, 126; 18, 195. 61. Misopogon 369 AB. 62. Downey: Economic crisis at Antioch under Julian (Studies in Roman Historv, 1951. 312 1.) 63. Személyéről vö. Amm. XXI. 4, 2 C. Th. VIII. 5, 41. 64. Lib Or. 1, 205—210 29, 6; 34, 4. 65. Az események részletes, valósággal drámai leírását adja Lib: Or. 29, 2—12. 66 Misop. 370 CD. 67. Eumolpius consularis Syriae a 348 évi ínséget magán vagyonából enyhítette; (Or. 27, 6). Tisamenus cons. Syriae az Euphratesen túl szerzett gabonát (Or. 33, 6). 68. Lib. kiemeli, hogy a konszolidált életmódú pogárság nem vesz részt a tüntetéseken (Or. 11, 151), annál inkább a cirkusz nézőközönsége és különösen a megfizetett klakk (Or. 19, 28; 26, 5—6; 27, 30; 29, 2; 33, 8—11; 42, 2—11; — (u. itt a cirkuszlátogató közönséget szembeállítja a „jóérzésű" polgársággal); Joh. Chrys. De statuis 2, 3; 3, 1; 6, l; 17, 2; Amm. XIV. 6, 25—26. 69. A cirkuszi klakk döntő szerepét bizonygatja a városi megmozdulásokban: Browning i. c. — A szovjet kutatók közül Stajerman a városi felkeléseket egészükben a lumpenproletariátusra hárítja és negatívan értékéli. Ugyanezt a nézetet bőven fejtegeti, a cirkuszi nézőközönség vezetőszerepéről, a városi lumpenproletariátusról szólva, Szjuzjumov i. m. 116 1. és kk. Véleményével élesen szemben áll Kurbatov i. c. 71. A colonusokra vonatkozhatik a „peregre" kifejezés, De gondolhatunk természetesen a földeken dolgozó szabad bérmunkásokra, sőt. rabszolgákra is. A szíriai földbirtok rabszolgatartó jellegéről a kései császárkorban is: ESAR IV. The Roman Syria (Heichelheim), Kazsdan i. c. 525;