Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

iskolai nyelvi nevelés és ezen belül is a magyar nyelvtaníanités kérdéseivel foglalkoztak. Mint jellemző tényt közlöm, hogy Hunfalvy Pál Nyelvtudomány és nyelvtanítás; c." munkájában ; arról is beszélt, hogy a népiskolában nem is kell a magyar nyelvtant tanítani, és csak a középiskolában van rá szükség. Hunfalvy e könyvének problematikája egyúttal tükrözi azt is, hogy milyen kérdések kerültek előtérbe a magyar nyelvtan tanításával kapcsolatban. Előtérbe került elsősorban a magyar nyelvtantanítás sikertelenségének kérdése. Hunfalvy szerint a sikertelenség oka elsősorban a jó nyelvtankönyvek hiánya és az a tény, hogy a legújabb nyelvtankönyvek mondattani alapon tanítják a nyelvtani ismereteket. Hunfalvy itt elsősorban Simonyi mondattani alapon írt nyelvtankönyveire gondolt. Oka a sikertelenségnek szerinte az is, hogy sok olyan anyagrészt is tanítanak, arni nem való. a középiskolába. Ezzel kapcsolatosan Hunfalvy elvetette Simonyinak a teljes és nem teljes szótövekről való tanítását, és azt hangoztatta, ez a kérdés nem való a középiskolába. Simonyinak pedig az volt a véleménye, hogy a teljes és nem teljes szótövek elméletét célszerű a középiskolai tanításban is követni. Simonyi: „A szótők az iskolában" c. cikkében fejtette ki a gyakorló pedagógusok számára is nézeteit erről a problémáról.

9

7 Hunfalvynak más volt a véleménye. Szerinte: „a magyar képezett és ragozott szókban segéd-hangzók fordulnak elő, melyek a szóknak se tövéhez, se képzőihez, vagy ragjaihoz nem tartoznak, melyek tehát se a tők, se a képzők vagy ragok jelentős állományának nem részei, mert egyedül a kiejtést könnyebbítik, s azért segédhangzók." Hunfalvy elve továbbá az is, hogy az iskolában csak arra lehet építeni, ami a nyelvtudatban él. Hunfalvy még 1874-ben a nyelvtannak mondattani alapon való tárgyalásáról beszélt: „a mondattan legyen a könyvnek vagy tanításnak elején", most azonban ettől is eltér, és elítéli az alaktannak mondattani alapon való tanítását, mert a magyar nyelvtannak oly gazdag az alaktana, hogy azt mondattani alapon helyesen tanítani nem lehet. Szinnyei József a Hunfalvy—Simonyi vitában egyeztető álláspontot foglalt el.

9

8 Szinnyeinek ui. az volt a véleménye, hogy a teljes és nem teljes szótövek elmélete tudományos szempontból egészen helyes lehet, de a középiskolának alsó osztályaiban nem célszerű tanítani. A kérdés ez: „ha a változó szótövek elmélete helyes is, szabad-e ezt a középiskolában tanítanunk".

9

9 A mondattani alap kérdésében Szinnyei azt tartotta helyesnek, ha „az ataklant mondattani alapon tárgyaljuk". Hunfalvy ja nyelvtani műszók kérdésében is igen szélsősé45-