Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Hahn István: Egy városi felkelés a kései császárkor idején

dóan tudunk kisebb-nagyobb zendülésekről, utcai harcokról, a császár képmásainak összerombolásáról stb. — nem, is szólva a városi lakosságnak sokszor igen tevékeny részvételéről Mag­nentius, 1 1 Nepotianus, 2 4 Procopius, 2 5 usurpatorok trónharcai­ban, az aniiochiai Theodorus hasonló célú összeesküvésében, vagy az esetleges felkelés lehetőségeit „kipuhatolni" akaró va­rázslásokban. 2 0 Mindezek a tények a 4. századi városi lakos­ság olyan állandó és általános elégedetlenségről tanúskodnak, amelynek a nevezett megmozdulások csak mintegy lázmérői. Éppen ez a szimptomatikus jelleg teszi indokolttá a jelentékte­lenebb megmozdulások alaposabb, adatszerű tárgyalását is. A kronológiai keret A 354, évi felkelés időrendjének megállapításában Libanios önélet­rajzi feljegyzéseiből indulhatunk ki (Or. 1, 95—116). Ezek szerint L. meg­érkezésekor Gallus caesar és az ant.-i curia ellentéte már teíljes egészé­ben kibontakozott. A curia tagjai, „csupa derék ember" börtönben vár­ták ítéletüket, köztük Zénóbios is, L. tanítómestere. Megérkezésének más­napján kiengedték őket, úgy, hogy L. jövetelét a közvélemény egy „jó­ságos szellem" megérkezésével hozta kapcsolatba. A curia tagjainak szabadonbocsátásával a nyugtalanság nem ült el. L-t Gallus caesar előtt varázslással vádolták meg és alig kerülte el a száműzetést. Az iskola­nyitás is nehezen ment. Csak akkor javult meg L. helyzete, amikor is­koláját az agora mellett helyezte el (Or. 1, 103). Nem sokkall ezután kö­vetkezett be a tüntetés. Ez az esemény L. helyzetében is gyökeres válto­zást hozott. Két rétor-vetélytársa közül az egyik, Éubulos, menekülri volt kénytellen, a másik, Zénóbios, a fogság s az izgalmak következtében ágynak esett, s hamarosan meghalt. L. iskoláját áthelyeztette a buleu­téi ionba, tanítványainak száma is ugrás-szerűen emelkedett. Mindez a 354. év nyarának végéig következett be. 2 7 A zendülésnek azonban már korábban kellett végbemennie. Kirobbantó oka u. i. a hosz­szan húzódó éhínség és, mint Amm. kifejezetten mondja, a nagyobb éh­ségtől való féldlem. 2 8 Ezért a felkelést nem tehetjük az aratás (Szíriában máj.—jún.) utáni, de még csak nem is az azt közvetlenül megelőző idő­re, hanem legkésőbb 1 febr.—márc. hónapra. Ezt követte Gallus további dühöngése, Montius és társainak pere és kivégzése, Domitianus praef. praet. Orientis megölése, 2 9 majd Gallus visszahívása, ameilyet — szin­tén egy-két hónap elteltével — követett kivégzése 354 nov. végefelé. Alighanem közvetlenül Gallus visszahívása edé, vagy után esik a meg­gyilkolt Domitianus utódjának Strategius — Musonianusnak megérke­zése (legkésőbb 354 július közepén). 30 Strategiust L. már mint a város vezető rétora üdvözölte (Ep. 405, 7). Mindjárt Gallus távozása után kezdte meg Strategius Theophilus halála miatt a vizsgálatot. 3i Az események időrendje tehát a következőképpen alakul: 353. dec. — 354. jan. Fenyegető éhínség Ant.-ban. — Gallus és a curia konfliktusa. — A curia tagjainak letartóztatása. 354. jan. — febr. L. megérkezése; a curia tagjainak kiszabadulása.. 354. febr. — márc. Varázslási per L. ellen; anyagi nehézségek; az agora melletti iskola megnyitása. 354. márc. Antíochiai tüntetés. 512;

Next

/
Thumbnails
Contents