Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Hahn István: Egy városi felkelés a kései császárkor idején

354. ápr. — máj. Gallus hierapolisi expedíciója. — Domitianus és Montius megöletése; Montius társainak pere. 354. jún. — júl. Strategius praef. praet. Orientis. — Gallus visszahivatása. 354 aug. Libanios iskolájának áthelyezése a curia épületébe. — Az antiochiai zendülés miatt bírói eljárás kezdete. 354 szept. L. legrégibb anjtiochiai levelének időpontja (Ep. 391). 354 nov. Gallus megölése. Ez, a részben relatív kronológiai adatok egybevetésével készült időrendi tábla két, a szakirodalomban előforduló pontatlanság helyett ad precízebb adatokat. 1. A Gardthausen-féle kiadás, az azt átvevő magyar Pirchala-féle fordítás, úgyszintén E. Stein .i. h.) a zendülést a 353 évre teszik. A fentiek szerint ezt az adatot 354-re kell javítani. 2. Seeck 32 és mások L. iskolaalapítását a Gallus távozása utáni időre teszik. Ezzel szemben L. adatai szerint az első, piaci iskola megalapítása mindenesetre megelőzte a felkelést, a második (curiai) iskoláé pedig Strategius kiküldetését. L. helyzetének gyökeres, kedvező változása is még Gallus idejére esik. Seeck megállapítása Lib. Ep. 391, 10-en alapszik, mely szerint „a rém eltávoztával nyitottam meg iskolámat". L. adatát azonban a curiai iskola megnyitására kell vonatkoztatnunk, nem pedig általában tanítói működésének kezdetére. L a korviszonyokból és egyéniségéből kifolyólag azt óhajtotta hangsúlyozni, hogy működése csak a — levele keltekor már kegyvesztett és kivégzett — caesar halála után indulhatott meg A fentiek alapján az antiochiai megmozdulással kapcsolatos eseményeket két, egymástól jól megkülönböztethető szakaszra kell bontanunk: 1. Gallus és a curia konfliktusa. 2. Az antiochiai zendüLéa Gallus és az antiochiai curia Az összeütközés Gallus és az antiochiai curia konfliktusából indult ki. Gallus a curia tagjait egyetlen parancs-szóval ki akarta végeztetni, mert az éhinség idején arra az időszerűtlen (intempestivus) parancsára, hogy olcsón adják a gabonát, „ésszerűtlen hevességgel" válaszoltak. (Amm. XIV. 7, 2). Erre letartóztatta őket, egyeseket halálra ítélt, másokat csak börtönbe vetett és csupán Honoratus consul,aris Syriae közbenjárására bocsátotta őket ki. L. leveleiből közelebbről is megismerkedünk a curU egyes letartóztatott tagjaival. Közülük való Phasganios, a rétor anyai nagybátyja, aki Gallus ellen a curiában fel is szólalt (Ep. 283, 3) éfe összeköttetéseivel a szabadulásukat is előmozdította: dúsgazdag nagybirtokos, iaki pl. 336-ban a maga költségén rendfezte a különösen fényes antiochiai „olympiai" játékokat. (Or. 53, 4) Zénobios, L. elődje és később vetélytársa, aki ékesszólásáért —• és nyilván mástermészetű szolgálataiért is — a curia tagjaitól pompás városi földbirtokot kapott bérbe (Lib. Or. 36,11. 81,20). Obodianos, 32 Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 513