Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szántó Imre: Adalékok a magyarországi mezőgazdaság fejlődéséhez a napóleoni háborúk korában

ték a földművelési eljárásokat, trágyázták földjeiket és tökélete­sebb szerszámokkal művelték meg azokat. Sikeresen fejlődött a paraszti állattenyésztés is. Lepsényben (Veszprém m.) és környé­kén a parasztok hasznosan követték a „szorgalmasabb és okosabb gazdaságnak némely példáit". így földjeiket trágyázták, holott azelőtt a trágyázásnak hírét sem ismerték. Vörösberényben egy kovács kapálóekét készített magának, s nemcsak kukorica-, és bur­gonyaföldjeit, hanem szőlejét is azzal kapálta meg. Csallóközbe-n álltalános volt a módosabb parasztok között a göbölyökrök hizla­lása. Némely ekecsi vagy nagymegyeri paraszt (Komárom m.) húsz, sőt még több ökröt is hizlalt nyáron füvön, télen szénával, árpa- vagy kukoricadarával. Áruikat a közeli piacokon: Pozsony­ban. Komáromban, Somorján és Szerdahelyen adták el. Asbóth János meg is jegyzi útleírásában velük kapcsolatban, hogy a ma­gyar paraszt talán sehol sem ruházkodik olyan jól, mint a Csalló­közben. 41 3 Az agrotechnikai újításokra azonban csupán a kedvező piaci lehetőségekkel rendelkező módosabb parasztok gondolhattak. A parasztok zöme egyik napról a másikra tengette életét, s az újabb gazdasági eszközöket látásból is alig ismerte. Olyan munkaeszkö­zöket használt, amelyeket apáitól örökölt, s amelyet minden vala­mire való parasztember maga is elő tudott állítani. Mindenesetre az okszerűen gazdálkodó nagybirtokon az új technika és az új munkamódszerek minőségileg új szakaszt jelen­tettek a termelőerők fejlődésében, amelyek nem voltak többé ösz­szeegyeztethetők a feudális jobbágytartó rendszerrel. A termelő­erők fellendülése a mezőgazdaság területén kiindulópontul szol­gált az új, kapitalista viszonyok kialakulásához és előmozdította a robotmunkának bérmunkával való felváltását. Az okszerűen gaz­dálkodó uradalmakban a gazdálkodás technikája nem jobbágy­technika többé, hanem az uradalom korszerű mezőgazdasági tech­nikája. A polgári termelőviszonyokat megkívánó mezőgazdasági árutermelés igényei és a feudális jellegű jobbágyi munkarendszer adottságai között alapvető ellentmondás állott fenn. 4 7 Az okszerűen gazdálkodó birtokosnak előbb-utóbb rá kellett jönnie arra, hogy a robotmunka kényszerített volta miatt rossz minőségű a robot és dézsma elzsibbasztja a földmívelő ere­jét, — jegyzi meg Magda Pál —, és az industriát, s a szolgálat akadályoztatja a pallérozást." 4 8 Gróf Festetics György és a Geor­gikon tanárai a silány jobbágyrobot helyett már a napóleoni há­borúk idején a magasabb termelékenységű bérmunka bevezetését, illetve a robot megváltását szorgalmazták. A Festetics-uradalmak számára zsinórmértékül szolgáló 1792. évi Nagyváthy-féle instruc­tio nyomatékosan kiemeli, hogy robotok a pallérozottabb és 503;

Next

/
Thumbnails
Contents