Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szántó Imre: Adalékok a magyarországi mezőgazdaság fejlődéséhez a napóleoni háborúk korában

tökéletesebb gazdaságot sok teikintetben akadályoztatják is. Mert lehetetlen, hogy a robotos munkások, mivel sokszor gyengék; a marháik és szerszámaik hibásak és nem egyenlők, oly tökéletesen mívelhessék a földet és oly jól dolgozzanak, mint a helyesen elintézett major-erő és a mi időnkben használtatni szokott némely hasznosabb földmívelő eszközökre nézve; a mélyebben szántó ekékre, s egyéb szerszámokra nézve, nem is lehet kívánni, hogy a jobbágyok azokat megszerezzék s azokkal dolgozzanak; mivel költséggel járnak, melyet a paraszt nem győz. Ezen és több más októl mind a földesurakra, mind a jobbágyokra nézve hasznos lehet: ha a robotok, bizonyos alku mellett, illendő és igazságos áron megváltatnak". 4

9 „Bebizonyosodott Keszthelyen, hogy a sok jobbágyerő (robot) hasznos a nagygazdaságnak; de veszedelmes a pallérozásnak". 5

0 Ezért a Georgikon tanárai (Nagyváthy János, Pethe Ferenc) 5

1 a konjunktúra éveiben gróf Széchenyi Istvánt mintegy 40 évvel megelőzve hirdették, hogy az úrdolga haszonnal nélkülözhető s hogy a földesúr cselédekkel vagy bérmunkásokkal több jövedelemre tehet szert, mint a haszontalan robottal. „Hol a föld termékeny, a termesztések jó áron kelnek el, vagy a kereskedés a pénzkeresésre alkalmatosságot szolgáltat, az uraság is tiöbb jövedelmet vehet belőlük, ha ilyen helyeken a polgárokat a robot alól feloldozza." 5

2 A birtokosoknak az a kisebb része, amely áttért az okszerű, intenzív gazdálkodásra, s meggyőződött a robotmunka alkalmatlanságáról, arra törekedett, hogy átalakítsa a feudális földtulajdont a tőkés termelési viszonyoknak megfelelően, — békés reformok útján. Ennek a gondolatnak volt hirdetője gróf Festetics György gazdaságainak vezetője, Nagyváthy János is, aki 1792ben kelt instructiojában a robotválságnak három útját jelölte meg: „1. Midőn a polgárok bizonyos esztendőkre mind robotjoikat, mind földektől járó adózásaikat az uraságtól pénzen megváltják. 2. Emphytensis: mely szerint a polgárok a földért uraságaikkal örökös contractusra lépvén, egy esztendőre úgy, mint másra, bizonyos summát fizetnek. 3. Physocratia: mely szerint a polgárok az uraságnak semmit sem robotolnak, hanem terméseiknek bizonyos é9 stipulálit (kikötött — Sz. I.) részén in natura (természetben — Sz. I.) adják be, robot és más praestatiok (szolgáltatások — Sz. I.) váltságával". 5

3 Nagyváthy János célkitűzései félreérthetetlenül előre mutatnak a hűbéri rendszer felszámolása, a polgári átalakulás felé. A piacra termelő földművelésre való áttérés egyrészt magával hozta a robotrendszer tőkésrendszerrel való felcserélését, másrészt — gyarmati helyzetünkből adódó tőkeszegénységünk miatt 504;