Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szántó Imre: Adalékok a magyarországi mezőgazdaság fejlődéséhez a napóleoni háborúk korában

szendőbe. A búzapelyvát meleg vízzel leforrázva, korpával keverve, szarvasmarhák, vagy sertések hízlalására használták fel. A napóleoni háborúk korában már nagy területeket ültettek be burgonyával, amelyet nem csupán élelmezésre, hanem ipari feldolgozásra és takarmányozásra is fordítottak. A zirci apátság (Veszprém m.) nagy darab földet ültetett be burgonyával, melyet azért termesztett ily nagy mennyiségben, mivel a göböly-ökröket a klastrom jószágaiban télen burgonyával hizlalták, szalma-, vagy szénaszecskával összekeverve. Nagyobb lendületet vett az ipari növények termelése is (cukorrépa, dohány, kukorica, napraforgó, mák, olajos növények, festőbuzér stb.). Lilien báró a festőbuzért már a 19. század elején termesztette uradalmaiban, mintegy 70 — 80 holdnyi területen, amelyet megszárítva és megőrölve szállított egyenesen Prágába. Repcét mintegy 5 — 600 holdon termesztett olajmalma számára, 6 — 700 holdon termelt burgonyájával pedig a pálinkaházát látta el. Az ercsi uradalom volt az első a szesz-, olaj- és cukorkészítés terén is. Lilien olaj-, pálinka-, likőr- és sörgyárakat állított fel, sőt, miután dohányát természetben nem tudta eladni, burnótot készíttetett belőle. Az uradalom a finom minőségű likőrt, puncsszeszt, rumot és kölnivizet Bécsben értékesítette. Lilien finom minőségű étolajat készíttetett napraforgóból, égetni való olajat repcéből, amelyet Bécsben, Pesten és Székesfehérvárott adott el. Volt idő. amikor gabonáját csak lisztté őrölve adta el; a Dunán malmokat állíttatott fel magának s az itt őrölt liszttel nagyszerű üzleteket bonyolított le. 3

8 Szép sikereket ért el a kertészet, a gyümölcstermelés és szőlészet is. A zirci apátság kertjei egy Würtzburgból származott Müller nevű kertész gondviselése alatt állottak. A melegházban külföldi fák, facsemeték díszlettek. Asbóth utazása során gróf Eszterházy pápai (Veszprém m.) kertjében nagy „oranzsériát" talált; a melegházban a citrom- és narancsfákon kívül sok ananász-palánta volt. A melegházra és a faiskolára egy Freud nevű francia kertész viselt gondot. A szőlészet terén gróf Festetics György gazdasági utasításában azt szorgalmazta, hogy „leginkább oly speciesű (fajtájú — Sz. I.) szőlők szaporíttassanak, melyek levesesebbek, több és jobb borokat adnak". A georgikoni szőlő a cserszegi hegy déli oldalán feküdt. A szőlőfajtákra való tekintettel két részre oszlott: az egyikben csupán idegen, nemesebb szőlőfajtákat termeltek, amelyek Keszthely vidékén nem voltak otthonosak, a másikban pedig különböző jeles hazai fajtákat. 3

9 Az elöregedett szőlőtöveket kiirtották, s az ún. szőlőgyűrűztetés módszerét alkalmazták, amelyet báró Podmaniczky József honosított meg Magyarországon. 4

0 roi