Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szántó Imre: Adalékok a magyarországi mezőgazdaság fejlődéséhez a napóleoni háborúk korában

A talaj intenzívebb kihasználása mellett előrehaladás mutatkozott az állattenyésztés területén is. Az okszerűen gazdálkodó uradalmak nemcsak megfelelő mennyiségű igásállat tartására törekedtek, hanem a tejgazdaság fejlesztésére és a göbölyhízlalásra is nagy gondot fordítottak. Több jeles külföldi szarvasmarhafajtát honosítottak meg, így pl. Ercsiben Stájerországból származó műrzthali, Magyaróváron a svájci, mürzthali, berni és ostfrieslandi, Holicson a svájci és salzburgi, Örményben a berni és oberlandi. 4

1 A zirci apátság jó fajtájú svájci fejős teheneket tartott. Akadt olyan tehene is. amely nyáron mindennap 40 icce tejet adott s olyan göbölyöket hizlalt széna-szecskával és árpával öszzekevert burgonyán, hogy egy-egy kihízlalt göböly faggyúhozama elérte a 100—120 fontot. De híres volt az ürményi és holicsi gazdaság tehenészete is. A keszthelyi Gerogikonból szerzett be svájci teheneket a marczali (Nógrád m.) gazdaság. Ezeket mind télen, mind pedig nyáron istállón tartották, nyáron lucernát, spanyol lóherét kaptak zölden, télen váltakozva szénát, burgonyát, burgundiarépát, vágott szalmát. 4

2 Egyre szélesebb körben terjedt el a finom gyapjas juhok tenyésztése. A keszthelyi Georgikon Geislern Ferdinánd hostitzi nyájából szerzett be 25 nőstényt és 15 kost. 4

3 Üj kísérleteket folytattak a keresztezés útján való fajnemesítésre. Novotny lepsényi gazdaságában a birkák nemesítésére részint Holicsbóli, részint a morva Geislerntől Hostitzból hozatott minden évben kosokat. Ugyaninnen nemesítette juhait gróf Hunyadi József ürményi gazdasága is. Ferenc császár ugyanis 1803-ban Holicsra egyenesen Spanyolországból hozatott merinó-kosokat, s a holicsi juhászatból több hazai birtokos szerzett magának igen magas áron kosokat; így 1806-ban nyilvános árverésen fizettek egv-egy kosért 3.641, 1811-ben 30.000 és 1812-ben 28.000 v." forintot. 44 Gróf Festetics Györgynek Uradalmai számára 1793-ban kiadott ,,juhtenyésztési utasítása" ugyancsak nagy gondot fordít a „birkák nemesítésére". A fő anyasereg a georgikoni és Keszthelyfelsőmajori volt, amelyekből a többi uradalmi birkasereg elsőrendű hágókosokat kapott. Ezenkívül minden uradalomban egyegy különleges anyasereget választottak ki. Kezdett divatba jönni a himlőoltás. A mezőkomáromi (Veszprém m.) uradalomba 1802ben a bécsi Állatorvosi Intézet tanára, Peschina jött le és 6000 bárányba oltotta „szerencsés kimenetellel a bárányhimlőt". 4

5 Bár a falusi termelők nagy részénél uralkodók maradtak az évszázados szokások, termelési eljárások, mégis hiba lenne azt állítani, hogy nem hatottak volna az okszerűen gazdálkodó uradalmak új technikai eljárásai és termelési tapasztalatai. A kedvező piaci lehetőségeikkel rendelkező módosabb parasztok tökéletesítet502;