Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szántó Imre: Adalékok a magyarországi mezőgazdaság fejlődéséhez a napóleoni háborúk korában

botnak bérmunkával való felcseréléséhez és béresekkel dolgozó, pénzes munkásokat foglalkoztató gazdaságok keletkezéséhez vezetnie. Ennek viszont az akkori Magyarországon számos feltétele hiányzott, s ez hátráltatta magának a gépesítésnek a fejlődését. Az új munkaeszközök alkalmazásán kívül fejlődtek az emberek termelési tapasztalatai és munkamódszerei is. ,,A földnek jó megművelésétől soha sem kelli szánni a költséget és erőt, — írja Pethe Ferenc, — mert abban minden feleslegesnek látszó költség csupa nyereség, attól függ az egész gazdaság". 2

8 Gróf Festetics György gazdasági utasításában felhívja a tisztek figyelmét a helytelen szántásra: „Az a rossz szokás, hogy két szántásban némely helyen őszi alá vetnek, különössen tiltatik, hanem legalább az három szántás meg legyen őszi alá, sőt tavaszi alá is".

29 A trágyázásról pedig azt jegyzi meg, hogy ,,az trágya az gazda embernek legnagyobb segítője. . . az jó gazda ember azon igyekszik, hogy mennyivel több trágyát csináljon és azt külömbféle szükségére hasznossan fordítsa". 3

0 Pethe Ferenc a pallérozott mezőgazdaság egyik legfontosabb jellemzőjét abban látja, hogy legalább is annyi barmot tart, amennyinek a trágyája elégséges a gazdaság földjeire. 3

1 Lilien báró az ercsi uradalomban már a mesterséges trágyázásra is kísérletet tett: a veres lóherének gip•szelésére. 3

2 A haladó módszerekkel dolgozó földbirtokosok a feudális háromnyomásos gazdálkodás elavult módszereit felváltották a kapitalista korszakra jellemző vetésforgóval (turnus tabularum). A váltógazdaságban gabonafélék, ipari és takarmánynövények okszerű váltakozása révén igen változatos termelést folytattak, és annyi takarmányt állíthattak elő, amennyire éppen szükség volt. így csupán szántóföldi termeléssel, rét- és legelőterület nélkül is fedezhették a gazdaság takarmány- és trágyaszükségletét. A georgikon! földek művelésében gróf Festetics György is elhagyta a szokásos háromnyomásos gazdálkodást és a honi viszonyoknak megfelelő módosítással, a Norfolk-rendszerű vetésforgót vezette be. 3

3 A Georgikon 204 holdnyi szántóföldjét három részre osztották: kísérleti, kisebb és nagy fordulókra. A kísérleti fordulóban volt tíz osztály, egyenként fél-fél holddal. Négy osztályba (szekcióba) a Fellenberg-féle terményváltó rendszert vezették be, még spedig: 1. burgonya trágyázva. 2. nyári búza lóherével, 3. ugyanaz a lóhere, 4. a téli búza. A többi hat próbaosztályban külföldi gabonafajtákkal kísérleteztek és egyéb gazdasági növényekkel

1. A kis fordulóban 24 mező volt s bennük a nyári istállózás érdekében takarmányféléket termeltek huszonnégyes forgással. A nagy iordulóban 9 osztály volt á következő vetésforgással: 1. trágyázott 499;