Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szántó Imre: Adalékok a magyarországi mezőgazdaság fejlődéséhez a napóleoni háborúk korában

földbe tavaszi búza vagy árpa lóherével, 2. lóhere, 3. lóhere, 4. őszi búza, 5. bükköny, 6. rozs, 7. zab, 8. fekete ugar, 9. kukorica. 3

4 A keszthelyi georgikoni gazdaságban az értékes ipari növények (len, kender, mák, sáfrány, dohány, mustár) mellett különböző újfajta, külföldi növények meghonosítására folytak kísérletek: egy holdon georgiai zabot vetettek, egy kis mocsaras darabon kísérletet tettek a Rigából hozott Tonnen lein-maggal, másik parcellában Howard-burgonyát ültettek. A kísérleti táblákban egyiptomi zabot és kopasz árpát, a Fellenberg-rendszerben pedig nápolyi búzát vetettek lóherével és svájci burgonyát ültettek. A kísérleti táblák egyikét angol módon művelték meg és bele tuniszi búzát vetettek. 3

5 Mind szélesebb körben kezdett elterjedni a takarmánytermelés is, hiszen az állatok téli tartásához kellő mennyiségű takarmánynövényre volt szükség. — Nem véletlen tekinthetjük a racionalizálás felé vezető első lépésnek a takarmánynövénytermelés (veres lóhere, lucerna, baltacím, puliykafű, lednek, pimpinella stb.) bevezetését. ,,Mivel az marha tartás legnagyobb veleje az gazdaságnak, — olvashatjuk gróf Festetics György utasításában, — azért arra kelletik vigyázni, hogy mennél több szénát lehessen takarni". 3

6 A Georgikon 246 hold terjedelmű rétje három helyen terült el: Kerekrét. Sziget és Dobogó. A talaj legnagyobb része tőzeges, s r>agy költséggel kiszárították és megjavították.. Gróf Festetics György a georgikoni gazdaság mocsaras részeinek kiszárítására hollandiai szélmalmot építtetett. Nagy gondot fordított a Balaton mellett fekvő mocsaras birtokainak termővé tételére. Ö csatornáztatta a Hévíz vizének a Balatonba való lefolyását is. A soványabb réteket trágyáztatta, ekével felszaggattatta, tavasszal. meghordatta s fűmaggal bevettette. 3

7 A kiszárított réteket a Szigeten (Keszthely közelében) parcellákra osztatta, fákkal ültette körül s a következő ,, Koppel "-gazdaságot vezették be: 1. tiszta ugar, 2. téli búza, 3. zab lóherével és egyéb takarmánynövényekké, 4. vetett rét. A lucernát illetőleg az úttörést Teschedik Sámuel végezte el már 1779 táján. A 19. század elején Lilien báró Fehér megyében már nagyban termesztett takarmányféléket. Novotny lepsényi gazdaságában a fő takarmány a lucerna volt, amellyel közel 700 holdat vetettek be, s ezt évenként négyszer-ötször kaszálták. A zirci apátság 1802-ben 110 holdon termelt veres lóherét. Midőn Asbóth János 1806-ban megszemlélte gróf Eszterházy ácsi gazdaságát (Komárom m.), dicsérettel említi a tiszttartónak a jó széna takarításban kifejtett buzgalmát s megbámulja hatalmas lucernakazlait is. A pallérozott gazdaságban még a pelyva sem ment ve500;