Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szántó Imre: Zöld Marci (Betyárvilág Heves és Külső-Szolnok megyében a 19. század első évtizedeiben)

zéssel, sem pedig a legkeményebb testi büntetésekkel sem jobb útra téríteni, statáriumot hirdettek. A halálbüntetés kilátásba helyezésén kívül vérdíjat tűztek ki ,,a haramiáskodó latroknak megzabolázására és kiirtására". Aki egy rablót elevenen elfogott, 50 forintot, ha pedig kézre nem keríthetvén, megölte, 25 forint jutalmat kapott. 2

3 A „nyomban ítélő törvény", vagyis a statárium szerint a gyújtogatok, rablók, útonállók elfogatá&uk esetén harmadnap múlva akasztófára kerültek. A „gonosztevőket" azonban a hosszas statárium sem bírta kiirtani. A Heves megyei rögtönítélő bíróság 1809-ben megállapította, hogy „...ezen Nemes Megyében, kiváltképpen pedig az Mátrai hegyes és erdős járásban és a Tiszán innen lévő pusztás oldalon a rablások, utonállások, erőszakos meg-támadások s prédálások annyira el hatalmaztak; hogy immár sem úton, sem mezőben, vagy erdőben, sőt tulajdon házában is életének, vagy jószágának biztos s bátorságos meg maradásához akárkinek is reménysége alig lehetne". 2

4 Az elszaporodó betyárseregek jórészt a kisajátított, elszegényedett zsellérek és a katonafogdosás, vagy a kemény katonasors elől menekülő katonaszökevények gyűjtőhelyei voltak, akik nem alkudtak meg a földesúri és Habsburg-reakcióval. Az ország hemzsegett a szökött katonáktól. Az osztrák császári katonaság a „dologtalanok, csavargók, passzus nélkül járók" egyik levezető csatornája volt. mivel a vármegyék tiltották, hogy „házzal bíró, vagy helyes gazdát" fogadjanak meg katonának. 2

5 Az újoncozás anyagi és erkölcsi tekintetben borzasztó csapást jelentett, főként a falusi szegénységre. „Az újoncok kiállítása a községekben... a csalás, kizsákmányolás, erőszak undorító rendszerévé alakult, melyben a földesúr, vagy tisztje, a plébános, a szolgabíró, a falusi bíró összejátszottak. A szolgabíró állapította meg a napot, illetve az éjtszakát, mikor az újoncállításnak meg kellett történnie. Erre az előlijáróság titokban megtette előkészületeit, mire éjjel a fogdmegek az előre megjelölt házakba törtek s a szülő, vagy felesége karjából ragadták ki a kijelölt áldozatot". 2

6 Az embereket, mint dühödt állatokat, fegyverrel kellett az erdőkön hajszolni és láncon a besorozáshoz hurcolni. 2

7 Szökött katona volt a nopóleoni háborúk idején a 23 esztendős, tiszafüredi születésű betyárvezér, Majoros István is. 28 Mivel Füreden ellopta Szegő János és Réz Ferenc lovait, megfogták és az egri tömlöcbe vitték. Innen adták katonának. Amikor azonban Hatvanból felvitték, harmadmagával, név szerint Csöke Mihály szóláti és Majoros Mátyás hevesi legénnyel elszökött és a Mátrába vették be magukat, ahol már igen sok szökött katona bújkált. De Majoros István hamarosan hurokra került Veresmar482;