Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Csóka János: A termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzete az egri járásban

tekinteni azt is, hogy a tsz-ekben bizonytalanság ütötte íel a fejét, elharapódzott egyes helyeken a fegyelmezetlenség mind a munkában, mind a itársadalmi tulajdonhoz való viszonyban. A jobboldali politika hatása nyilvánult meg abban is, hogy bár nem bomlott fel a termelőszövetkezet Beköí'cén, de 27 tag lépett kji belőle 1954 végén, s ezek közül 20 földdel rendelkező dolgozó paraszt volt. Az ilyen; és hasonló esetek nem maradtak hatás nélkül a bent maradt tagokra sem

1, hiszen pusztán az a tény, hogy a tagság egy része kilép a közösből és újra az egyéni gazdálkodást választja, bizonytalanságot, ingadozást szül. Az, ihogy mégis megmaradt ez a termelőszövetkezet, annak köszönhető, hogy a kommunisták talpon álltak a válságos időszakban, s hogy munkájuk nem volt hiábavaló, mar meg is mutakozik abban, Ihogy a legutóbbi időben újra vannak belépések ebben a termelőszövetkezetben. Nem árt azonban felhívni a figyelmet arra sem, hogy a kilépett tagokat nem szabad elveszettnek tekinteni, foglalkozni kell velük, hiszen a legtöbben nem annyira maguk, mint mások véleménye alapján léptek ki. Feltétlenül eredményes lenne, ha a falu kommunistái összeülnének és tanácskoznának erről a kérdésről, s megbeszélnék, hogy mi a tennivalójuk ezen a téren. Segítene az is, ha a középparasztokat összehívnák csoportos beszélgetésekre, és ott elbeszélgetnének ezekről a kérdésekről. Az egri járás, bár nem elsősorban ipari terület, mégis azt tapasztalhatjuk, hogy a termelőszövetkezetből kilépők általában azí iparban helyezkedtek el. A bekölceiek pl. a borsodnádasdi lemezgyárba mentek dolgozni többségben. Ez a megállapítás nemcsak azokra vonatkozik, akik a termelőszövetkezetből kiléptek, hanem azok nagy részére is, akik benn maradtak bár, de vagy a családtagok nincsenek a tsz-ben, vagy a szülők. Ilyen esetben is annak lehetünk tanúi, hogy vagy a családtagok, vagy a szülők dolgoznak az iparban. Általában jellemző — amiről már\ ivolt is szó —, hogy a középparasztok idegenkednek a tsz-ektől. Felnémeten pl. 9-en léptek be a Petőfi tsz-be ebben a gazdasági évben, de mind földnélküliek, ami azt jelenti, hogy a tsz meglévő 160 íkh földjét, amiből 20 kh gyümölcsös, a jelenlegi 61 taggal is meg tudja dolgozni, kivéve egyes idénymunkákat, amikor bevonják a családtagokat is. Ezeknek a száma is maximálisan csak 18-at ért' el. Ilyen viszonyok mellett nem képes a tsz a tagok számának bővítésére, hiszen nincs elegendő föld, s ha mégis eleget akar tenni a KV júniusi határozatának, úgy kénytelen melléküzemágak létesítésével biztosítani a munkaerő foglalkoztatását, amelyek hasznosak, de csak úgy, ha a 468;