Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Csóka János: A termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzete az egri járásban

szó értelmében vett melléküzemágak vannak. Vagyis, ha a fő jövedelmi forrást a kollektív mezőgazdasági munka képezi. Ugyanakkor, ha pl. a felnémeti középparaszt családokat egyenként vizsgáljuk, azt látjuk, hogy néhány kivételtől eltekintve, vagy a családtag vagy a szülők dolgoznak az iparban. Ez bizonyos mértékig a tsz-től való' félelemmel magyarázható, s ez szinte érthető is volt addig, amíg a tsz-ek a kezdeti nehézségeken túl nem jutottak, és be nem bizonyították azt„ hogy képesek olyan részesedést biztosítani a dolgozóknak, ami nem kevesebb, hanem több annál, mint amit az iparba menve segédmunkásként keres. Ma már járási átlagot számítva a tsz-i tagok havi részesedése 1200 Ft-ra tehető, és ez az év minden hónapjában ugyanannyi, holott tudvalevő, hogy a téli hónapokban csak töredékét teszi ki a munkaidő a nyári munkaidőnek. Ma tehát biztosítani tudják már a szövetkezetek a dolgozó parasztság jólétének azt a fokát, amit az iparba menve sem szárnyal felül. Az egyéni parasztgazdaságokra pedig úgy hatott a jobboldali politika, hogy szinte kivétel nélkül várakozási álláspontra helyezkedtek, nem voltak belépések a tsz-ekben. Ez különösen megmutatkozik még ma is, főleg a középparasztság körében, pl. a múlt év november 1-től számítva 86 család 95 taggal lépett be a járás termelőszövetkezeteibe; 'de mindössze 33,5 kh földdel. Ez azt mutiatja. hogy iái középparasztok idegenkednek a szocialista gazdálkodástól, hogy főleg agrárproletárok és kisparasztok lépnek a kollektív gazdálkodás útjára. Ugyanezt a képet kapjuk akkor is, ha a KV 1955. júniusi határozata utáni helyzetet vizsgáljuk. A júniusi határozat óta mindössze 21 család lépett a közös gazdálkodás útjára, az egész járásban 29 taggal és 23 kh-dal. Két-három kisparaszt 3—4 kh-dal, de zömében agrárproletárok, s középparasztot csak egyetlen egyet találunk a belépők között, aki 7 kh-dal lépett be a termelőszövetkezetbe. A kép azonban még így sem lenne világos, ha nem mutatnánk rá arra is, hogy vannak olyan termelőszövetkezetek is, ahol egyetlen belépő sem volt egész gazdasági év alatt. Ilyen pl. az egerszólati Haladás, a novaji Egyetértés, az ostorosi November 7 tsz. Ezt azonban már nem lehet az egyénileg dolgozók idegenkedésével magyarázni, itt feltétlenül felelősek a termelőszövetkezeti tagok is, de elsősorban a kommunisták és a vezetők. Egyes termelőszövetkezetek ahelyett, hogy maguk is arra törekednének, hogy elősegítsék, megkönnyítsék az egyénileg dolgozó parasztoknak a közös gazdálkodásra Való átmenetet, befele fordulnak, elzárkóznak az egyénileg dolgozóktól. 469;