Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

nem tudták helyreállítani. Michael Ambrozovszky egri kanonok is azt vallja a bíróság előtt, hogy a káptalan 1739 forintot kitevő, alapítványi összegét teljes biztonságban tudták Nikoláéknál mindaddig, míg a mesterségesen fel nem korbácsolt pánik ki nem tört. Maga a praepost sem aggódott a pénzéért csak akkor, amikor látta, hogy lefoglalják a görögök portékáját és ekkor a „maga fiscalisa által a Többi Creditorok közé magát be íratta" ő is. De ki rendelte el az áru lefoglalását? Egy másik pap azt vallja a bíróság előtt, hogy a „Convent" nem, sőt „vasra vezetésekért sem instált a Convent". A levéltári iratok szerint a város kérésére a püspök rendelte el a görög kereskedők kilakoltatását, áruik elkobzását. Az egykor híres cég, amelynek 1768-ból származó üzleti könyvében az adósok listáján még ilyen nevek szerepelnek, mint „Kegyelmes Herceg és Primas Gróff Barkótzy 8450.19 Rftal, Mélt. Gr. Eszterházy Károly.... Egri püspök ő Exc.... 247.06 Rf-tal" — 'a kisemberek 5 — 20 forintjaival szemben — koldusbotra jutott. És ezt a botot az osztáliybíróság támogatásával gróf Eszterházy Károly, Eger püspöke adta a kezükbe. VII. Összefoglalás Breznay Imre Eger a XVIII. században c. műve II. kötetében említi, hogy szeretett volna írni a szerbekről is, de anyagiak megakadályozták ebben. így vált Horthy Magyarországa számtalan szép gondolatnak és nemes törekvésnek temetőjévé, De kit is érdekelt volna a hazai sovinizmus 25 esztendeje alatt egy papoktól elnyomott népcsoport serény élete? Csak a felszabadulásunk óta beköszöntött új történelmi korszak, amely a leghaladóbb nemzetiségi politika, a lenini nemzetiségi politika alapján megbecsüli: a kis és nagy nemzetek értékeit egyaránt, tette lehetővé, hogy kiássuk néhány fejezetét a múlt homályából ama szerbség és görögség történetének is, amelynek a fiai csaknem a XVIII. század végéig fontos és hasznos szerepet vittek városunk életében. Tudjuk, hogy ez a történet még korántsem teljes és több vonatkozásban további kiegészítésekre szorul. Azonban addig is, amíg erre sort keríthetünk, röviden összefoglaljuk az eddigi eredményeket, illetve megállapításokat: 1. Egerben már a beköltözés előtt (1690) is laktak szerbek. Ezeket az iratok vlah, rác, rutén, bosnyák néven emlegetik,, gyakran összekeverik őket a görögökéi, úgy, hogy néha görögökö n is rácokat, vagyis szerbeket kell értenünk. A görögök később telepedtek le Egerben, inkább csak a 18. század első, vagy második felében. j 445;