Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

2. Az egri görögkeleti egyházközség alapításának időpontja ismeretlen, de eredete legalább is a 17. századig nyúlik viszsza. A 18. századbeli iratokban „rácz" (szerb) egyházközségről történik említés, majd pedig „görögök és ráczok", illetve „ráczok és görögök" megjelölést találunk. 3. Az egyházközség a legrégibb idők óta előbb a marcsai, később a bácsi (újvidéki) szerb püspök joghatósága alá tartozott 1918-ig. Ettől kezdve az egri egyházközség a budai gör. ikel. szerb püspökség, s azon át a szerb patriarcha joghatósága alatt állott. 4. A jelenlegi templomot a szerbek és görögök közösen építtették a 18. század végén. 1804-ben szentelték fel. A templomszentelési okmányból, valamint a templom ikonosztázáról és egyéb feliratokból arra lehet következtetni, hogy a templom építése idején az egyházközségben a görög nemzetiségű elem a szerbbel szemben némileg túlsúlyban lehetett. A jelenlegi templom elődje azonban kizárólagosan szerb templom volt és már azt is Szent Miklós-templomnak hívták. 5. Az egyházközség anyakönyveit szlávi, illetve szerb nyelven vezették, ez azt jelenti, hogy lelkészei túlnyomó többségben mindig szerbek voltak. 6. Az egyházközségnek voltak szerb és görög iskolái. Míg szerb iskola már 1763-ban létesült, görög iskoláról csak 1789 óta tudunk. 7. A klérus vallási terrorja ránehezedett Egerben a szerbekre is, akiket nem jó szemmel nézett és minden alkalmat felhasznált arra, hogy elnyomja őket. Ennek gazdasági és politikai oka is volt. „Rájuk is szerették volna kiterjeszteni a katolikus vallás ideológiáját, hogy szorosabb kapcsokkal fűzzék őket a Habsburg-állam keretébe". 9

7 8. A szerbek és görögök kereskedelmi tevékenysége fellendítette a megye gazdasági életét, a környék iparosításával pedig .a haladás ügyét szolgálták. JEGYZETEK ÉS IRODALOM 1. Gerő László: Eger, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1954. 70. 1. — L. még Vitkovics prózai műveinek II. kötetében a 79. oldalon a következő, Egerről szóló mondatokat: Milyen édes örömérzéssel értem születésem helyére. Valahányszor beléjövök, úgy tetszik, mintha tulajdon birtokomban volnék." (Budapest, Aigner Lajos kiadása, 1879.) 2. Hornyik János: A rácok ellenforradalma, Századok, 1868. II. évf. 544. 1., Bonkáló Sándor dr.: A szlávok, Athenaeum R. T. kiadása, 141. 1., Baranyai Tibor: A rácok elterjedése és településformái Baranyában, 1940. 446;