Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

az Ágoston-rendi szerzetesek középkori temploma állott, melyet a törökök — midőn 1596-ban elfoglalták Egert — a hadaikkal idejött görög hitű kereskedőknek ajándékoztak. Az ő birtokukban is maradt, de a XVIII. század narmadik negyedében romladozó-ban lévén, újjá akarták építeni. Erre éveken át gyűjtöttek is hitsorsosaik között, ámde mégis csak 1785 — 86-ban építették fel a mai barokk-templomot. Ügy látszik, hogy az építés engedélyezése kapcsolatban volt a II. József egri látogatásával (1784. okt. 17 — 19)/' Breznay egy másik művében arról ír, 4<

5 hogy a rácok csekély létszámuk mellett is nagyon tehetősek voltak, ,,fenn tudták tartani az eklézsiáát, javíttatni, sőt építtetni is tudtak templomot. 1745-ben alapjától megújíttatták régi templomukat, 1753-ban tornyot építettek rá, 1760-ban építették ma is meglévő lelkészházukat. 1785-ben készítették el a mai templom terveit." Akárhol is volt az egri szerbek régi temploma, az új templomra beadott árajánlatokból az derül ki, és a Prot, adatai is igazolják, hogy már a régi templomot is Szent Miklós templomnak hívták és az rác templom volt. A mai templom felépítését hosszas húza-vona, mintegy két évtizedes harc előzte meg, amin nem csodálkozhatunk, mert Margalits szerb repertóriumából 4

7 megtudjuk, hogy az egri püspök, Erdődy még a régi templomuk kijavításához sem akart hozzájárulni és így fogadkozott, ,,ha 4000 aranyába kerül is. de ki fogja eszközölni a hitközség szétkergetését". Az új templom felépítésére nagyméretű gyűjtést indítanak a hívőig. Az adakozók között egyaránt vannak szerbek és görögök. De bármilyen lelkesedéssel is adakoznak a hívek, egyelőre úgy látszik, hogy minden törekvésük meghiusul a klérus és a szoros befolyása alatt álló városi tanács ellenállásán. 1694-ben a klérus térdre kényszerítette a várost és a városi tanács tagjai kézcsőkra járultak a püspök elé. Csak önmagához következetes tehát a klérus és a tanács most, amikor hihetetlenül szívósan tiltakoznak egy új templom felépítése ellen. Hiszen az „egyedül üdvözítő egyház", a r. k. egyház nem akar maga mellett megtűrni mást, semmilyen más vallást. Ezért „térítették meg" Fenessyék a város birtokba vétele után az eredetileg görögkeleti szerbek egy részét bizonyos polgárjogok ellenében és ezért riadóztat most a várost tanács is az új görögkeleti pravoszláv templom felépítése ellen. Ezzel kapcsolatosan és ennek az igazolására hivatkozunk a városi tanácsnak a püspökhöz intézett egyik felterjesztésére (a nagyon sok közül), amely a képmutatás valóságos klasszikus példája, és azzal zárul, hogy a kérelmezők egyetlen olyan érvet sem tudnak felhozni, mely kérésüket ne korainak és feleslegesnek mutatná, 41 í