Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

és amely meggyőzne arról, hogy „pénzalapjuk nem kétes és nem csalárd". Pénzalapjuk „csalárdságára" vonatkozóan talán elég, ha csak egyetlen adatot említünk itt meg: Az akkori idők egyik legazdagabb görög kereskedője, Constantinus Demeczky, aki nagy összeggel szerepel a felépítendő templomra adományozók névsorában, 1783-ban, görög nyelvű végrendeletével közel 40 ezer rajnai forintról diszponál. Egyébként az egri görög és rác egyházközség az új templomon kívül még egy görög nemzetiségű tanító engedélyezését is kérte 1784-ben, a városi tanács azonban ezt sem javasolja. A „kegyes" királyi irányelv ugyanis az — írja a városi tanács, hogy az illyr iskola megszilárduljon, a szükségtelenek megszűnjenek, az eltévelyedettek megtérjenek s a nemzeti nyelvek — a titkos üzletek megakadályozása céljából — a. szükségesekre és a királyság területén használtakra korlátozódjanak. A valamikor püspöki kézcsókra járuló városi tanácstagok késői utódai feliratukban macskakörmök között emlegetik a „vallási buzgóságot", amikor egy másik felekezetről van szó, és nem hagyják magukat zavartatni a tényektől akkor sem, amikor a régi templom állapotáról adnak be valótlan jelentést. Mert hogy jelentésük nem felelt meg a valóságnak, kitűnik abból is, hogy mikor II. József Egerben járt — 1784. október 17—19-én —, az akkori szerb plébános, Vitkovics Péter megmutatta a császárnak a roskadozó állapotban lévő templomot, mire ő azonnal engedélyt adott az építésre és kérte a szerbeket, hogy az új templomban majd imádkozzanak érte. 4

8 Nem lehet vitás, hogy Vitkovics az omladozó szerb templomot mutatta meg a császárnak és az sem kétséges, hogy a felépítendő új templom alapítói között legalább annyi szerbet, mint görögöt találunk. 4

9 A Prot, hosszú listában közli az adakozók, alapítók névsorát, amely szintén azt igazolja, hogy nagy lendülettel vette kezdetét az új templom építése. 1792 —93-ig az összes adományok összege: 24.607.49 Ft. Ugyanerre az időre eső templomi kiadások összege: 36.826.42 Ft. A gyűjtést tovább folytatták, 1792-re teljesen felépült a templom M, amelyet Szent Miklósnak szenteltek. Az ünnepélyes felszentelését Jovanovic Jován szerb püspök végezte 1804-ben, a már említett nagy békekötés idején. 5

1 A mai templom oltárának balszárnyán lévő előkészületi oltárban ki is van függesztve a templom görög nyelvű szentelési okmánya, amelynek a szövege a következő: „Az Atya akaratából, a Fiú segítségével és a szentséges és életadó lélek csodatévő Miklós Atyánk, a Lyciabeli Myra érsekének nevére, főtisztelendő Joan412;