Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

nyelvű nyomtatott stola-formulát, amely szinte tételszerűen pontosan megszabja, mennyi lehet a stóla, nehogy ,,a meghatározott Taxán felül az adófizetü néptül több vétessen". 4

1 Az egri görögkeleti egyházközségben még a múlt században is eleven élet folyt. Vasár- és ünnepnepokon délután 2 órakor megcsendült a templom nagyharangja, negyedóráig harangoztak, ez alatt összegyűltek ott a 7 és 18 év közötti fiú- és leánygyermekek!; segédek és tanoncok, hogy a papjuk szerb és görög nyelven vallásoktatásban részesítse őket. 4

2 Gondoskodott az egyházközség szegényeiről is. Erre a célra külön „szegény-atyát" választottak, aki a hét minden csütörtökén „egy pléhdobozban" gyűjtést rendezett az egyházközség hívőinek házaiban. Az egyik ilyen „szegény-atya", akit három évenként választottak újra, Stefan Dimitrievic egri kereskedő volt. 4

3 A vallásoktatáson kívül hívői világi oktatásáról is gondoskodott az egri görögkeleti egyházközség. Erről a szerb iskolákkal kapcsolatosan a IV. fejezetben lesz sízó. De az egri szerb-görög település erejéről, gazdagságáról tanúskodik egyházközségük nagy gonddal felépített temploma is, amely Eger egyik legszebb műemlékének számít még ma is. Ennek a templomnak a történetét kívánom ismertetni a következő fejezetben. III." Az egri „rácz-templom" A templom eredete és jellege körül sok legenda kering városunkban, Egerben. A valóság kihámozása roppant nehéz, mert sok, teljesen ellentétes felfogás áll egymással szemben. Tudjuk, hogy a szerbek közvetlen a vár visszavétele után megvásároltak egy „moscheát" és azt templom céljára rendezték be maguknak. Ez a moschea a mai templom helyén, vagy legalább is környékén lett volna s így egyesek szerint ez volna a mai templom ősének tekintendő. Ezt az álláspontot vallja Szederkényi is, aki szerint a szerbeknek már 1688 óta volt Egerben imaházuk. 4

4 Ezzel szemben Breznay Imre „Eger múltjából" c. művében a következőket írja: 4

5 „A mai Felnémet-negyedet Szent Miklós fertályának hívták a mai rác templom régi védőszentjéről. Ez a templom ugyanis eredetileg az Augusztinusok szerzetének tulajdona volt, és mint ilyen, természetesen római katolikus. Ekkor a főoltár képe ábrázolta Szent Miklós püspököt, mint a hagyomány fenntartotta. A hiteles történeti tény az, hogy a mai templom helyén valóban 410;