Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

II. Az egri görögkeleti egyházközség eredete és jellege A szerbeknek a 15. században adott autonóm egyházi privi­légiumok szolgáltak alapul más szerb autonóm egyházközségeik létrejöttéhez az északi és nyugati magyar városokban elszórt szerb kolóniákon, mint amilyen Eger is volt még a múlt sz^ad­ban. 2 9 Láttuk, hogy az egri szerb autonóm egyházközség a 17. század elején a szerb marcsai püspökség egyházi hatósága alá tartozott, ugyanígy a többi nyugatmagyarországi szerb egyház­község is. 3 0 Azonban a nyugatmagyarországi városok szerb auto­nóm egyházközségei (és az egri is) a törökökkel való béke ideié­ben szívesebben fordultak vallási kérdésekben a szomszédos bu­dai szerb püspökhöz, mint a marosaihoz, melynek rezidenciája nagyon messze volt tőlük — Zágráb közelében. 3 1 I. Lipót 1695. március 4-én kelt latin nyelvű privilégiumá­ban Egert mint szerb püspökséget említi. 3 2 Ez a történelmi tény ma is megőriztetett a bácskai görögkeleti szerb püspök címében: „Pravoszláv szerb bácskai, sombori, szegedi és egri püspök.'" A felsorolt adatok azt bizonyítják, hogy az egri görögkeleti egyházközség eredete legalább is a 17. századig nyúlik vissza. A levéltári anyag különböző neveken említi az egri egyházközséget: „Egri Rácz és Görög nem unita Natio közönsigessen" (1777), ,(,Egri Görög és Ratz nemzetbéli nem Unialit Ritusu Communi­tas v (1785), „Graeca et Rascianica graeci ritus Non Uniti Com­munitas Agriensis", (1789) stb. Egy, az egri görögkeleti egyház­község levéltárában őrzött protocollum 3 3 (a továbbiakban: Prot.) elülső fedelén a következő arany-nyomásos felirat olvasható: GÖ­RÖG. ES RAC7. NATIO (PROTOCOLLUM) 1778. Az eredeti felirat RACZ NATIO PROTOCOLLUM 1778., a GÖRÖG. ES későbbi hozzáadás, ami látható ennek elhelyezke­déséből, betűstílusából, s abból is, hogy nem aranyozott. A XIX. század vége felé keletkezhetett. Az egri gör. kel. egyházközség eredetével kapcsolatos Bar­kóczy Ferenc egri r. k. püspök 1753. júl. 16-án kelt magyar nyel­vű levele, amelyben megengedi „az Egerben meg Számosodott Kereskedő Rácz" lakosoknak, hogy templomukra tornyot emel­jenek és oda harangot szereljenek. Kötelezi őket arra is„ hogy ha más tornyokban „közharangozás" van, ők is tartoznak meg­húzni a harangot. (Papista processiok alkalmával, „felhük el­len" stb.) 3 4 Egy évvel későbbi keltezésű az emlék-ikon (rézmetszet), amely a templom, illetve az egyházközség védőszentjét, Szt. 403

Next

/
Thumbnails
Contents