Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

nemzetségű lakosság.... a városi adóterheket századok óta viselik és minden időben és minden alkalommal a város jólétét szolgálták a görögökkel szemben, akik sokkal később jöttek Egerbe állandó megtelepedésre (....quod Illyricae nationis homines propter concivitatis vetustatem, et supportum a saeculis publicae contributionis onus, collatamque omni tempore et occasione in Comune Civitatis bonum, et commodum operam, prae Graecis longe serius pro incolatu Agriam advenientibus, semper digniores, et praecellentiores Civitatis incolae habiti sint, ac de praesenti etiam habetur....). A városi tanács több tanút hallgatott ki ebben az ügyben. A többek között a következő kérdéseket intézte hozzájuk: Az orientális hiten lévő egriek közül kik vannak többen: görögök, oláhok, vagy ráczok? És ki építette fel a templomot? Tudja-e, mennyivel adott többet a felépítésére a görög és oláh nemzet, mint a rácz? Ennek a közlése azért volt szükséges, mert ezek az adatok már jelzik azokat a bonyodalmakat, amelyekkel e tahulmány következő fejezeteiben fogunk foglalkozni, nevezetesen a görögkeleti hitközség belső ügyeivel, majd a templom történetével. Ezek a kérdések hosszú időn keresztül foglalkoztatják az egri hívőket és utórezgései — ha nagyon halványan is — a mai helyzetben is megfigyelhetők még. A főprobléma — hogy milyen alapítású hát az egri görögkeleti templom és egyházközség aszerint oldódik meg, hogy milyen feleleteket ad a tanú a feltett kérdésekre, vagy ennek hiányában milyen adatokat tár fel a kutató erre vonatkozólag a múlt homályából. A tanúk általában nem tudnak kielégítő felvilágosításokkal szolgálni. Az egyik arra emlékszik, hogy a rác és görög náció „összve jővén, megegyeztek, hogy egy hétig görögül, másik héten rácul legyen az isteni szolgálat". Húsvét táján pedig az első nap görögül, másik nap rácul legyen az istentisztelet. Később — mint lótni fogjuk — az 1804-es nagy kibékülés tényleg ezen a nyomon indul el. És hogy ki építette a templomot?... Erre már 1799-ben sem tud válaszolni a tanú. ,,Ezt a templomi számadások tudnák csak megmutatni!" — jelenti ki. A tanúk helyett megpróbálunk mi válaszolni az ismertetett kérdések némelyikére a következő oldalakon. Hogy az egyházi kérdések már most, vezető helyen és elég részletesen sorra kerülnek, ennek csak az az oka, hogy a soknemzetiségű Magyarországon a szerb nemzetiség különállásának és fennmaradásának egyik fontos tényezője éppen a szerbek görögkeleti vallása és autonóm egyházi szervezete volt. 402;