Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

gárság között már tekintélyes számot képviselnek a szerbek. A három évvel későbbi összeírás (1693) már 633 rácot tüntet fel, míg papjaik és barátjaik száma ugyanekkor 10, A továbbiakban igen nehéz — szinte lehetetlen — nyomon követni az egri szerbeik statisztikáját, mert sem történetíróink, sem az összeírások a legtöbbször nem tesznek pontos különbséget görög nemzetiségű görögök és rácok között, hanem közös vallásúak (gör. kel.) alapján csak „görögök" néven szerepelnek igen gyakran. Valószínű, hogy a görögkeleti vallás után Eger történetírói a szerbeket nevezik röviden ,,görögök"-nek és emellett szól az is, hogy a

1 Fenessy-féle egyezség (1694) is csak rácokról tesz emltést —, mint később látni fogjuk. Különösen a XVIII. század adatai hiányosak, így pl. feltűnő, hogy egy 1744-es öszeírás csak 68 görög nem egyesült lakost, egy 1767-es összeírás pedig 67 ugyanilyen egri lakost említ meg. Más forrás szerint 1

5 1767-ben 500 szerb élt Egerben és két papjuk volt. Eger püspökét a városi tanács 1755ben úgy informálja, hogy a rácok összlélekszáma a városban 420, itt azonban a ,-.rácz" név valószínűen gyűjtőfogalom — esetleg előbb is az volt és később is az lesz (?) —, mert a jelentés részletesen felsorolja, hogy a 420 lélek közül a 33 gyereket leszámítva, 102-en csak „rácul", 138-an csak görögül és 147-en csak ,,oláh"-ul tudnak beszélni. 1,

6 Egy 1777-es összeírás már újra nagyobb számmal szerepelteti a rácokat: 389 rácról beszél a kicsinyekkel együtt, ezek közül házasok 84-en. 1

7 Berki Feriz görögkeleti adminisztrátor (Budapest) ugyanebből az évből 110 családfőről tud 1

8 és megemlíti, hogy a felsorolt családfők közül csak 13 szerb nevű, míg görög nevű 49, magyar nevű 33, egyéb 15. A nevek azonban nem sokat bizonyítanak. Köztudomású, hogy az egri szerbek közül igen sokan magyaros hangzású neveket vettek fel az idők folyamán. Persze arra is van példa, hogy a Szerbián keresztül vándorló görögök sok esetben szerb hangzású neveket vettek fel (pl. Popovics). Az 1816-496. sz. levéltári irat szerint a Királyi Helytartó Udvari Tanács egyenesen nyomozást rendel el aziránt, tudja meg a város, kik azok a rácok, „akik keresztneveikhez -ich, vagy -its syllabát ragasztván, előbbeni vezetékneveiket megváltoztatták". Egy 1784-es összeírás 518 rácot tüntet fel. A XIX. századtól kezdve rohamosan csökken a kimutatható rácok száma. 1851-ben Egerben 163 „nem egyesült óhitű" szerb, 19 1893-ban Egerben 22 „nem egyesült óhitű" szerb, 2o 1900-ban Egerben 23 „nem egyesült óhitű" szerb, 21 (Iványi Béla szerint Egerben 1900-ban a lakosság 0.1 százaléka szerb), 599;