Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

1905-ben Egerben 37 „nem egyesült óhitű" szerb, 22 1924-ben Egerben 15 ,.nem egyesült óhitű" szerb, 23 1928. XII. 31-én 15 „nem egyesült óhitű" szerb, 24 1931-ben Egerben 12 „nem egyesült óhitű" szerb van. 2& A görög nemzetiségű görögkeletiek letelepedését Egerben főleg a XVIil. század első, vagy második felére tesszük. Igaz ugyan, hogy Szederkényi Eger első telqpesei között (a törökök kivonulása után) ,,ráczokról és görögökről" tud. és szerinte görögök azok is, akik 1688-ban kb 40 — 50 üres házat vettek meg Egerben. Szederkényi névmegjelölései azonban pontatlanok és így nincs bizonyító erejük. Ugyancsak nem bizonyítható az sem, hogy a törököknek Egerből való kivonulása után (1687) ott maradt 180 rác között volt-e görög is, vagy nem. A görögök többsége Makedóniából, elsősorban Moszkopolhól (Ma: Epírosz) (Moschopolis), Kozányiból, Turnából, Dolijánból, Janovából és Siatista városokból telepedett Egerbe az előbb jelzett időpont között. Akadt köztük olyan is, aki Konstantinápolyból került ide, pl. Sztamboli Demeter. Makedóniából való a Panakoszta, Nikola, Gilányi, Duzy, Zákó, Panagiot és Szerháti család — valamenynyien híres egri görög kereskedők. 2

6 1740—1760 között kb. 100 görög család telepedett itt le, többségük kereskedő. Ezzel kapcsolatosan megemlítünk egy 1769-ből származó összeírást is„ melynek felzete így hangzik: Egri görög n. e. és rácz lakosok összeírása. Natio: Graecus. Natio: Rasciana. Ez az összeírás 89 családról tesz említést és nagyobbrészt görögöknek vallják magukat. Ismerünk egy valószínűen 1771-ből származó összeírást is az egri görög kereskedőkről. Ez az összeírás kb. 50 önálló polgárt, 8 legényt és 4 inast sorol fel, akik valamennyien Makedóniából kerültek ide. Az összeírásból azonban sem az nem állapítható meg, hogy mikor kerültek Egerbe, sem az, hogy kik közülük a görögök, vagy a szerbek. Ez utóbbiak korábbi egri letelepedése mellett szól az az 1794-ből keltezett beadvány is, amelyet az „Egri Rácz, vagyis Illyrica Natio közönségesen" intézett a városi tanácshoz avégből, hogy a „nemes magistratus" okiratilag igazolja: ők sokkal régebbi telepeseik Egerben, mint a görögök. Íme a beadvány néhány sora eredeti megfogalmazásban: „Minekelőtte még a Görög Nationak ezen Nemes Városban hire sem lett volna, immár a Rácz másképpen Ilyrica Natio a Helybéli Magyar és Németh Nemzettel egyben kaptsolva! lévén, és mind boldog, mind pedig sok szerencsétlenség között forgó üdőben a közterhet egy mérték alatt viselvén, amint emlékezünk, a 400;