Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

Dr. BIHARI JÓZSEF tanszékvezető főiskolai tanár: FEJEZETEK AZ EGRI SZERBEK ÉS GÖRÖGÖK TÖRTÉNETÉBŐL „Csöndes Eger, boldog magyarok helye, életei adtál. Hálaadásom ezért mint fzetem le mked? A haza szent nyelvé , anyatejjel, melyre tanít ál, Font versben buzgón egy nefelejcset adok." (Vitkovics Mihály) Rác hóstya, Rác templom, Rác kapu. Rác utca, Rác hegy — mind csupa olyan név, amely ma is él és bizonyítja, hogy a szerbek valamikor, talán még nem is olyan rég, eleven szigetet alkottak városunk életében. Eger, a magyar vitézség végvára, az önfeláldozó hazaszeretet őrhelye büszkén vallja fiának Vitkovics Mihályt, ,,a szerelem és bor tűzlelkű dalnokát", akinek lantja annak idején nem csak magyarul, hanem szerb nyelven is megszólalt, és akinek egyik legfőbb törekvése az volt, hogy a szláv faj (a szerb) testvérileg összerokonuljon a magyarral." A költő, akit Vörösmarty halála alkalmából verssel köszöntött, szerb szülők gyermeke volt és sok évet töltött el Eger ódon falai között. A ,,rácz nyelvről" írt értekezését a Tudományos Gyűjtemény X. kötete közli. Nagyon szerette Egert és mindig hű is maradt hozzá, mely az ország második legtöbb műemlékkel rendelkező városa. 1 Az ő emlékének is adózom akkor, amikor Eger városának szánt nefelejcséhez a magam részéről is átnyújtok most egy kis csokrot a költő szülővárosának színes múltjából. Ez a múlt ott zeng az ő verseiben, de erről beszél a város egyik szép műemléke, a már említett rác, illetve görögkeleti szerb templom is. Díszes kapuján — amely régmúlt idők emlékét idézi — csak nagyon ritkán csikordul meg ma már a zár. Abban az időben a város gazdasági és kisebb mértékben szellemi életében is elég nagy szerepet játszottak a szerbek és görögök, akik azóta a városi történetének a színpadáról levonultak. E két nép fiai és utódai szervesen hozzá^ tartoznak Eger városképéhez, ez alkalommal azonban csak azt tekintem feladatomnak, hogy elsősorban a szerbség életéből adjak a lehetőséghez képest néhány hiteles képet, bár elengedhetetlen, hogy néha ne érintsem a görögök történetét is. Tárgyammal kapcsolatban mindenekelőtt a következő kérdések merülnek fel: 1. Hogyan, miért és mikor települtek szerbek Egerbe? 2. Milyen jelentőségre tettek szert történelmük folyamán a város életében? 392;