Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

E főkérclések mellett foglalkozni kívánok még az egri görögkeleti egyházközség eredetével és jellegével, a rác templom és a szerb iskolák történetével. I. A szerbek letelepedése Tekintettel arra, hogy Egerben a szerbeiket mindig rác (Ras•ciani) néven szokás emlegetni, szükségesnek tartom, hogy e névhez néhány megjegyzést fűzzek. Nemcsak Egerben hívják a szerbeket rácoknak, hanem történeti irodalmunk, okleveleink és törvényeink is ,,rác'

!' nemzetről beszélnek, sőt a hazai szerbeken kívül a Száván túli szerbeket is mindig ezen a néven említi történeti irodalmunk. Nyelvünkben a szerb név csak a XIX. században honosult meg, addig csak a rác elnevezéssel találkozunk, melynek eredete a XII. századi szerb birodalomban „Rascia" vár nevére nyúlik vissza. Rascia vára és földje ugyanis a XII. században annyit jelentett, mint szerb királyság. 2 „Rascia" viszont a nevét a Novipazar (Novipár) melletti Raska nevű vártői kapta, amely a birodalomnak egyúttal a középpontja is volt. Egyébként Rasza („Rascia") vagy Rasz várát Konsztantin Porphyrogenetos említi meg először a X. században. 3 Baranyai 4 Tivadar szerint is a magyarok régebben mindig „rác"-oknak nevezték a magukat ,,serb"-eknek nevező délszláv népet. Nagyritkán fordul elő csak 1 — 1 régi magyar eredetű iratban a „szerb" név. A „rác" névre legelső adataink a XII. századból valók. Ezen adatokat Béla király névtelen jegyzőjének, Anonymusnak Gestájában találjuk. Anonymusnál olvassuk: „...et ex hie egressi, teram Racy subiugaverunt." (...innen kiindulva, a rác földet leigázták) et sub potestate sua habuerunt totam terrain a civitate Durasu, usque a terram Rachy" és „..ex parte Grecorum usque ad portám Wazil et usque ad terram Racy", (...és uralmuk alatt tartották az egész földet Durazzo városától egészen a rácok földjéig, ....és a görögök területétől egészen Vazil kapujáig és a rác földig). Tehát már Anonymus Rácföld, Rácország néven említi a szerbek országát. I. Lipót király az 1690 — 91-i kiváltságleveleiben ugyancsak ezen a néven nevezi a szerbeket, ami kitűnik a szabad patriarcha választásra vonatkozó sorokból: „...et licebit vobis ex genere vestra rasciana eligere sibi archiepiscqpum." (....és választhattok a rác nemzetből magatoknak érseket). A későbbi századok folyamán azonban nagy zűrzavar támad a rác név körül. Novakovics 5 a szerbeket és bosnyákokat nevezi 393;