Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Pataky László: „Az Ady-versek poéta-adminisztrátora"

téged megfogni és megtartani, de nem hiszem, hogy köztem és verseim között más különbség is volna a matériánál." E témakörbe tartoznak Ady emberségének kérdését összefoglalóan taglaló tanulmányain kívül mindazok az írások is, amelyekben Adynak szüleihez, testvéréhez, barátaihoz, stb. fűződő kapcsolatairól ír. Ide kell számítanunk természetesen Adynak arról a hősi harcáról szóló tudósításait is, amelyet a nagy költő éppen a teljesebb emberségért mindenfajta elnyomás ellen vívott. Földessy híven közvetíti ezt, hiszen ő nemcsak Adyt mutatja be ,,az elnyomottak forradalmának költőjeként", hanem maga is mindig bátran színt vall. 1937-ben pl. így jellemezte saját álláspontját; „mindig közelebb éreztem magamhoz a forradalmi eszme-világot

r mint a konzervativizmust." Végül idekapcsolhatjuk Földessy ama írásait is, amelyekben a magyarságában támadott Adyért állt helyt, hiszen Ady magyarságát elsősorban azért vonták kétségbe, mert az emberi haladásért küzdve, szembefordult mindefajta álhazafisággal. Ide tartoznak tehát a Vita a „vénekkel", vagy Szekfű Gyula Három nemzedékének Adyról alkotott téves, felületes nézeteivel, vagy Illyés Gyula alaptalan megállaipításaival és más hasonló írások. Földessy Gyula életművének természetesen vannak jelentős fogyatékosságai is. Ilyennek tartjuk elsősorban azokat a megállapításokat, amelyeket Ady miszticizmusával kapcsolatban különböző írásaiban elég gyakran olvashatunk nála. Már az 1921-ben írt Ady miszticizmusa c. tanulmányánál sem érzünk meggyőző erőt, főként mert a materializmus fogalmát annyira a mechanikus materializmus korlátai között hajlandó csak felfogni. Ez mutatkozik meg már első tanulmányának A miliőelmélet c. fejezetében, de leginkább a Révai József Ady-ja című írásában. Félreértés ne essék. Nem az a hiba, hogy ő egyáltalán vitatkozik Révai Józseffel. Teljes mértékben egyet lehet érteni Bóka László említett Csillagbeli cikkének megállapításával: „Mikor Révai József Ady-tanulmányai először mutatták meg, hogy mit nyerhet irodalmunk a marxi-lenini irodalomtudománytól, s irodalomtudományunk beledicsőült a felismerésbe, Földessy Révai tanulmányainaik egy döntő pontját vette revízió alá és hozzáadta a maga korrekcióját Ady és az 1905-ös orosz forradalom helyesebben ábrázolt viszonyáról." Földessynek erről az eredményéről maga Révai József is nagy elismeréssel szólt az Ady születésének 75. évfordulóján tartott emlékünnepség elnöki megnyitójában. (Szabad Nép, 1952. november 22.) Jogosak Földessynek azok a bírálatai is, amelyekkel kritizálja Révai Józsefnek néhány más, kevéssé indokolt, téves megállapítását is. Nem lehet azonban egyetérteni vele, amikor a cikkében állandóan bizonyos szemellenzős „doktrínákról" beszél. 390;