Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

Előszó

Előszó Évkönyvünk második kötetével jelentkezünk a nyilvánosság előtt. A felszabadulás 10. évfordulójára összeállított első kötetünk után ez a kiadványunk már a főiskolán folyó tudományos munka folyamatosságát, egyenletes ütemét is jelzi. Az Évkönyv tartalma ismét széles skálán mutatja meg a főiskolánkon folyó munkát. Hogy több pedagógiai, módszertani cikket jelentetünk meg, intézményünk jellegével függ össze. Amennyire a bevezető kerete engedi, a vidéken, a kisvárosban folyó tudományos munkának néhány problémáját szeretnénk most szóvátenni — tapasztalatcsere céljából. Az egyik ilyen, mondhatnánk, sorskérdése a vidéki törekvéseknek az. hogy mennyire tudnak bekapcsolódni az országos tervekbe, mennyiben kapnak biztatást és irányítást elsősorban a Magyar Tudományos Akadémiától, a tudományos kutató intézetektől. Csakis a velük való eleven kapcsolat mentheti meg munkánkat az elszigetelődéstől és a fejlődés sodrából való kieséstől. De fontos ez a kutatás aktualitása, módszertani színvonala szempontjából is.' Az országos tudományos központokkal való kapcsolat nem zárja ki a vidéken folyó munka helyes arányokban megvalósuló helyi jellegét. Főiskolánk számos tanszéke foglalkozik egri vagy hevesmegyei témákkal. Ügy érezzük, hogy vannak problémák, melyeket éppen nekünk kell megoldanunk, mert nekünk esnek legjobban kezünk ügyébe. Ilyen irányú törekvéseinkről az Évkönyv mindkét kötete tanúságot tesz. A helyi problémáknak a marxizmus-leninizmus szellemében való feldolgozása segítséget jelent a megye és a város vezetőinek is. Csak két példái említünk itt: a megye és a váras honvédő, szabadságharcos, osztályharcos, antiklerikális hagyományainak feltárása, a munkásmozgalom történetének megírása történészeink által jelentős eszköz lesz a megye dolgozóinak politikai-világnézeti nevelésében. A megye mezőgazdaságának> is nyeresége lesz, ha 'sikerül a

f 3