Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Pataky László: „Az Ady-versek poéta-adminisztrátora"

régebbi gyűjteményeiből, vagy amelyek ilyen szándék nélkül is puszta feledékenységből a napilapok és a folyóiratok sárguló foliánsai között rejtve maradtak. Rövid dalok egyről és másról címmel ki is adott 1922-ben 174, addig kötetben meg nem jelent verset, amelyek legnagyobbrészt Ady debreceni és nagyváradi újságíróskodása idején szerzett ún. croquis-versek. Nem kétséges, hogy Ady későbbi, kiforrott költészete alapelemeinek vizsgálatánál! e versek néhányának is komoly haszna van, de e kiadást mégis inkább a teljes Adyra való törekvés indokolja. A kötettel kapcsolatban Kardos László a Nyugat 1922. decemberi számában kritikai megjegyzéseket tett, amelyekre Földessy ugyancsak a Nyugatban válaszolt. Részben elfogadja Kardos javarészt kiegészítő bírálatát, részben kimutatja egyik-másik adatának téves voltát. Cikkének sorai között keserű hangon jegyzi meg: „Egyelőre álmodnunk sem lehet arról, hogy a teljes Ady megjelenhessék. De az ilyen kiegészítések mindenesetre közelebb visznek ahhoz a távoli időponthoz." (Nyugat, 1923 évf. 280. 1.) Ehhez a teljességre való törekvéshez kell számítanunk a Margita élni akar-nak önálló kötetben való kiadását is, amelynek előszavában sok érdekes adalékot szolgáltat Adynak e művével kapcsolatos véleményére vonatkozólag. A teljességre való törekvés mellett állandó gondja Földessynak a megjelent Ady-versek kritikai felülvizsgálata. E téren legfontosabb írása a Kísérő sorok Ady összes verseinek új kiadásához, melyeket 1950-ben írt a Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelent kötethez, amely Ady összes verseinek 6. kiadása,, de elsőként nyújt lehetőleg hibátlan szöveget. Ezekben a sorokban Földessy elmondja, hogy Ady egyetlen versének kéziratát sem őrizte gondosan. A meglévő kéziratainak legnagyobb gyűjteménye is, amely 170-nél több versének kéziratát tartalmazza, a második világháború zűrzavarai között Németországba került, ahol annak esetleg csak maradványait „leltározott magyar érték"-ként őrzik valahol. Egyelőre tehát az Ady-versek kritikai kiadása csaknem kivihetetlen szándék. A versek gondozásával) szoros összefüggésben van Földessynek az Ady prózai írásainak hasonló lelkiismeretességű nyilvántartására való törekvése. Még 1939-ben kiadta az összegyűjtött novellákat, amely gyűjteményében Ady 5 novellás kötetében addig megjelent 59 novellán kívül még 162 novellát (összesen 221-et) publikált. Az utószavában megemlíti, hogy még 84 ismert Adynovella kiadását mellőzte, szavaiból érezhetően elsősorban politikai okokból. (Így kellett mellőznie az Irodalmi Üjság 1953. február 12-i számában közzétett A vidámság küldötte c. karácsonyi Ady-mesét, amely kétség nélkül tanúsítja, hogy Ady Gorkij több 384;