Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a magyar nyelv

barokk heroikus stílusban. A szolga ír az elavult mocorban„ melyet urai már levetkeztek. De ilyen parodisztikus jellegű Tariménes levele is Tomirishez, kedveséhez. — Elhatárolja; magát Bessenyei paródiáival a vidéki, parlagi magyarságtól (Ponlyi beszéde), a deák szókkal szükségtelenül teletüzcelt curialis stílustól és nyelvjárási elemekkel teljes és általánosan érthetetlen vidékiességtől (az ügyvéd levele és a tiszttartó- levele A filozófusban) is. Bár a Telemakust fordító Haliért nagyon tiszteli és több helyen emlegeti, mégis talál hibát a fordításban, ill. magyarságában. Több apró részletet is. kiemel, kielemez, de legfőbb kifogása, hogy ,,Az írás módjában .'is felette sok homályt és szükségtelen cifraságot hintett a fordító: „ ... a ragyogó szemeinek szikrázód tüzeit, elevenségét mértékelő csendes viselését szemlélte". Ha itt a magyarság ilyen nagyon nem szikrázna,, mindjárt szebben esne." (A holmi XXVIII.) A bámult példaképen is észreveszi a barokk cifraságot, melyet Kazinczy is annyit támad majd ,a barokk cifraságot, mely a rsndi Magyarország stílusos ruhája volt, és amelyet a gondolkodás megváltoztatásával, szintén meg kell változtatni. Ide tartozik A holmi XXXIII. részében Teleki Ádám Cz'd-fordítására vonatkozó bíráló (megjegyzése is. Kifogásolja, hogy az író teletűzdeli sorait a „nagyságos" és „felséges" szavakkal: „E mód a tragédiának természeti ellen van ..." — A barokkos magyar nemesi kultúra kritikáját jelenti támadása a négysarkú versek, a Gyöngyösi-féle versszak ellen, melyben a kistehetségű írók <a| gondolatot áldozatul dobják a kádenciának. Bessenyei tehát elhatárolja magát az egyházias stílustól és a nemesi barokkos magyarságtól. Ez a múlté, ő pedig a jövő felé akarja nemzetét vezetni, új tudománynak fényével akarja polgártársait boldoggá tenni. Hogyan érheti el ezt a legjobban? Mi Bessenyei stíluseszménye? Annyi bizonyos, hogy első renden a közlés, a tanítás szándéka határozza meg stíluseszményét. Abból kell kiindulnunk, hogy kiknek akart Bessenyei írni? „Mindég nagyobb Vágyódásom van azoknak írni, kik nagy olvasás nélkül valók és nyelvtud'atlanok, mint a tudósoknak és német, francia nyelv ismerőknek. Minek nyújtanád kezedet annak segedelmére, ki magát erős és bátor lépésekbe veheti? (Az ember poémában, 1803. Jegyzés.) Bessenyei tehát elsősorban nem a tudósokhoz fordul, hiszen akkor elvei szerint (Jámbor szándék) latinul kellene írnia, hanem azokhoz akar szólni, kik eddig a tudományhoz nem juthattak,, mert az idegen nyelven beszélt. Bessenyei szándéka tehát világosan az ismeretek terjesztése és a tudományok művelése együtt. 365;