Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a magyar nyelv

nyelvművelést és a nyelvújítást. Nagy harcok indulnak, melyekben az egyik fél az újítást, a másik a nyelv természetének: szentségét hangoztatja. Bessenyei életében még nem dől el a harc, de ő maga mindvégig a józan mérséklet útjain marad újítás és maradás között, a legtöbbet merítve ehhez a felfogásához saját tapasztalataiból. A Tariménes említett helyén így foglalja össze a .nyelvvel való évtizedes küzdelem, az újítás és a nyelv természetéhez való ragaszkodás közti ingadozás után véleményét: ,,Az is eszetlenség, ha a nyelvet gyökeréből kívánja valaki kitekerni és a gyakorlott szó helyébe ismeretlen szót csinál. Az is bolondság, ha írásunk módjában örökké ott akarnánk maradni, hol százesztenc.ővel ennek előtte voltunk, hogy nyelvünket, eszetlenül szeretve tartsuk fenn örökös vadságaban." — Bessenyei szenvedélyesen szerette anyanyelvét, de sohasem „eszetlenül". Ügy érzem, hogy a magyar nyelvművelés és a nyelvújítás történetében is sokkal jelentősebb hely illeti őt meg, mint amilyen helyet Tolnai Vilmos összefoglalásában kapott. (A nyelvújítás elmélete és története. 44—45. 1.) VI. Bessenyei programja szerint magyar nyelven művelt tudománnyal, kiművelt, gazdag, hajlékony nemzeti nyelvvel kell a nemzet egységén és boldogságán munkálkodni. A nagy tanító, kiben lobogó lánggal ég a közlés szándéka, érzi azonban, hogy nem elég csak annyit mondani, hogy magyarul írjunk könyveket, magyarul tanítsuk népünket az új európai tudományokra: ha igazán eredményeket akarunk elérni, jól meg kell fontolni azt is, milyen mócton tesszük ezt, milyen stílusban. Ismét igen jellemző Agis második megszólalása: „De mi módon kelljen szólni népeinkhez? Hogy lehet hirtelen férkezni szívekhez?" — Bessenyeit a stílus nem valami elvont szépségideál oldaláról érdekli. Számára a stílus a közlés módja: sokat töpreng azon, miként lehet eltalálni a legmegfelelőbb módot gondolataink közlésére, hogy az embereket érdekelje is az, amit mondunk, írunk, és el is fogadják igazságainkat, tanításainkat. A stílus problémája Bessenyeinél tehát, nagyrészt legalább is, az ismeretterjesztés módszertani kérdése. De ezenkívül is sok értékes gondolatot] papírra vetett tűnődései közben a stílusról, sok sikerült stílusparódiája van, sokféle módon igyekezett a maga stílusát a prózában körülhatárolni, ill. elhatárolni a régi magyarságtól. Eredeti gondolkodó ezen a téren is. Stilisztikai elgondolásai sajátos gondolatrendszerével, alapvető cél363;