Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a magyar nyelv

remteni, hogy a nemzet önnön erejét, erkölcsét, méltóságát, bölcsességét megláthassa, azaz: magát megismérhesse. De ez úgy lehet meg, ha nyelvedbe tudományt ültetsz... Elme nélkül a beszéd üres hang! Csak tulajdonságodnak eszköze, és úgy emelkedik ha emeled. Ha igyenge, szűk, nem maga cselekszi magával, hanem te követed el rajta. Tégy belé olvasnivalót, és lesz benne mit olvasni. Nyelvednek ereje, méltósága, mélysége erkölcsödnek' erejét, méltóságát, mélységét ábrázolják és bizonyos* hogy ha anyanyelved gyáva, erkölcsöd is." (Beszéd az országnak tárgyárul.) Miben szük és elégtelen a magyar nyelv? Hiányoznak belőle bizonyos szavak, amelyek a nálunk hazai nyelven nem művelt tudományokra és mesterségekre vonatkoznak. A másik hiba az, hogy a meglévő szavak értelme sincs meghatározva. Ezf a hiányt kell majd az értelmező szótárnak kiküszöbölni. Élete végén is azt írja Bessenyei saját írásmódjáról, hogy az a Tariménesben sok helyen homályos. Ezt „a dolognak nehézsége is okozhatja és a magam nehézsége is. De hogy lehessen oly nyelvben bizonyos módon írni, melyben még a tudósok, filozófusok, poéták, törvényírók ékesen szólók semmi módot meg nem

1 határoztak, hol valamennyi írt, ír, mind annyi módion niegyen? Magadnak kell módot teremteni ..." Sok nagy elmének kell 'együttműködni a nemzet féltett kincsének, a nemzeti nyelvnek felemelésén. Ha majd minden tudományt magyarul is művelnek, világos és félreérthetetlen lesz szavainknak az értelme is. Kétségtelen, hogy újítani is kell a nyelvet, új szavakat is kell találnunk eddig nálunk magyarul meg nem nevezett dolgokra és öszefüggésekre. Minden író újít, de különösen formálja, gyűrfa a nyelvet az, aki új tudományt, új gondolatokat ültet belé. Bessenyei érzi, hogy változtat, újít a nyelven és csupán azt a mértéket iszabia magának, hogy újításával a nyelv természetével ellenkezésbe ne kerüljön. Lukánus fordítása előtt írja Barcsai Ábrahámnak: ,,Tanálni fogsz ebbe a kis fordításba új magyar szólásnak módjait, de azon nem lehet megütköznöd, mivel újságnak )kell- elsőbe valaminek lenni, hogy belőle osztán hasznos óság lehessen." A holmi IV. fejezetében szinte nyomról nyomra követhetjük ezt a nyelvteremtő, nyelvformáló tevékenységet. Filozófiai terminológiánk kezdetén vagyunk. — Apáczai Csere Tános törekvései rég feledésbe merültek;, de az ő újításai gyökeret sem verhettek. Bod Péter írta meg róla Magyar Athenásá

ban: „de nagy részin* a deákul nem tudó olvasó. .. nem érti magyarul. Mert sok magyar szókat újonnan csinált és mintegy elsőben jeget akart törni a tudományok megértetésekre. 360;