Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a magyar nyelv

nyelv valamennyi az országban található dolog vagy jelenség nevét és azzal kapcsolatos kifejezéseket tartalmazza. Ebből a szempontból különösen a székelyektől vár sokat Bessenyei» „akik régibb magyaroknak maradéki lévén, talám sok előttünk esméretlen dolgokban eligazíthatnának bennünket". — Bessenyeit tehát a tájszólás nem fonetikai vonatkozásaiban érdekli; hanem mint kifejezési eszköz, mely szavakkal és szólásokkal gyarapíthatja a kialakítandó köznyelvet. A megalapítandó Társaság hasznai között elsőnek említi Bessenyei, hogy a nemzeti nyelvnek előmenetelével a tudomány is kiterjedne az ország minden rencjű lakosaira, szemben a mai helyzettel, mikor a latin és más idegen nyelvek uralma a tudományban éppen a nagyobb részét rekeszti ki abból a nemzetnek. „Oh, mely sok talentumok hevernek most a porban, amelyek, ha született nyelveken formáltathattak volna, a hazának boldogságát nagyobb mértékben nevelhetnék." De a magyar írók is anyátlan méhekhez hasonlók, és ez meg is tetszik munkájukon: a társaság anyjuk lenne az íróknak is, „amely az ő munkájokat igazgassa". * * * Bessenyei jól látja, hogy a nyelv olyan dolog, melyben közerővel lehet csak igazán nagy eredményt elérni. A nyelvművelés ügyét közüggyé kell tenni, a hozzáértők, a tudósok, írók közügyévé. Ezért sürgeti a Tudós Magyar Társaságnak megteremtését. Addig is azonban maga is törekszik munkáival kedves nemzete nyelvét pallérozni, csiszolni. Ezt az ő korában már mások is megtették hasonló hazafiúi buzgalommal, de senki olyan tudatosan és szenvedélyesen mint ö. „Valaki hazájának nyelvét emeli, nemzetének érdemét teszi ragyogó fénybe ... Már azt a vért dicsőségre emelni, melyben élsz, lehelsz, csak tarthatod fiúi kötelességednek'. Én legalább a maradékokra kiáltok ezer esztendő múlva is ki sírombul, hogy életemnek minden idejét e tárgyamnak áldoztam fel: amire mehettem, itt van és tesz, ami nem telik, abban megigazít szándékom, mivel a szép és nagy dolgokra való törekedés erőteíenségedben is megnemesít." így összegezi egész életének munkásságát az öregedő Bessenyei. (Beszéd az országnak tárgyárul.) Bessenyei nem nyelvkönyvírással kívánta hazáját szolgálni. A nyelvművelésnek számára legfontosabb módja az írás, a felvilágosodás gondolatvilágának írott művekben való közlése. Ismét a már annyiszor idézett kései értekezésből vészük a következő gondolatsorokat: „Újra kellene Hazádnak nyelvét te359;