Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a magyar nyelv

egyetlen magyar egyetemet szeretné felkérni. Néhány évvel később a Jámbor szándék ban — a francia akadémia elgondolását követve — „Tudós Magyar Társaságot" kíván felállítani,, „amelynek egyedülvaló dolga lenne, hogy a mi nyelvünket minden tudvalévő dologra kiterjessze, annak szólásának formáit kipallérozza, vagy lújakat is, a dolgoknak és a nyelvnek természetéhez alkalmaztattakat találjon, s maga mind a fordításokban, mind egész munkák írásában az egész magyar hazának példái mutasson. Al nyelvtanírás és szótárkészítés a társaságnak egyedüli jussa legyen, de kérdezzenek meg ezek elkészítésénél minden tudós embert az országban. / A Társaság tagjai az országnak minden nevezetesebb részeiből választassanak, hogy képviselve legyen valamennyi cüalektus. — A holmi egy már idézett helyén Bessenyei helyteleníti a dialektus alkalmazását irodaimi müvekben. Sándor István Svédi Grófnéjá

ban kipellengérez egy szót (silány), melyet ő nemi ismer, soha nem is hallott. Az ország különböző nyelvjárásainak az Akadémiában való képviseltetése Bessenyeinél nem szolgálhatja tehát azt a célt, hogy a dialektusok tovább ápoltassanak és elburjánzzanak. Éppen ellenkezőleg, Bessenyei egységes köznyelv és irodalmi nyelv kialakítására törekszik. A sárospataki és a debreceni kollégiumokat is azért emlegeti A holminak már idézett helyén, mert ott a legtisztábban beszélnek magyarul. Bizonyos elfogultsággal', melyben különben Kazinczy is osztozik vele, a maga szülőföldjének nyelvjárását tartja a legtisztábbnak, vagyis az eszményi magyar nyelvhez a legközelebb állónak. — A Jámbor szándék idevonatkozó megjegyzései arra utalnak, hogy Bessenyei ekkor m!ár nem egy nyelvjárás alapján, hanem valamennyi nyelvjárás értékes elemeit összegyűjtve kívánja az egységes irodalmi és köznyelvet kialakítani. Vagyis nem szűkíteni akarja a nyelvet (hiszen első röpiratának első szavával is a magyar nyelv szűk voltára panaszkodik), hanem bővíteni. Azt akarja, hogy a magyar nyelv minden tudvalévő dolgokra kiterjedjen, vagyis hogy magyarul mindent meg lehessen nevezni. Egyes dolgok az ország egyik felében ismeretesek, másik részében nem is hallottak róluk lés nem is tudják őket megnevezni, holott a nemzet egésze számára ezeknek a dolgoknak vagy jelenségeknek a megnevezése is fontos („mert amint némely dolgok találtatnak egy részen, melyek más részen esméretlenek: úgy azoknak a dolgoknak neveik, s azokhoz alkalmaztatott szólásnak formái is nem mindenütt egyaránt esméretesek"). A különböző tájakat, tehát különböző nyelvjárásokat képviselő magyar tudósok együttműködésének az értelme eszerint az, hogy a nemzeti köz358;