Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a magyar nyelv
teni . . . még attól sem mindentől telik, aki azt a nyelvet az annya tejével együtt szítta be. . .Ha pecíg született magyar ír nyelvtankönyvet, ismerjen idegen nyelveket, hogy összehasonlítást tudjon tenni a dolog kimondásában és közszólás'formáiban: „in constructionibus, phrasibus et idiotiirijis." — Nem modern értelemben vett összehasonlító nyelvtudomány követelményéről van itten szó. Bessenyeiék számára a nyelv elsősorban stiláris kifejezőeszközök rendszere, és ilyen értelemben hasonlítgatják ők .a nyelveket, melyik a szebb, erőteljesebb, hathatósabb. A nyelvtanírást előzze meg sok előtanulmány. Gyakorolja magát az illető „sokféle kimondások egybevetésében, megkülönböztetésében, és azoknak, amelyekben különböző mondások egymáshoz hasonlítanak, megválasztásában s feljegyzésében. Innen fognak osztán származni a regulák.. De annál tökéletesebb lesz a nyelvtankönyv, minél kevesebbre tudja leszorítani a kivételek számát. Ebben a felfogásban mintha a grammaire raisonnée 'francia elgondolása kísértene. — Bessenyei is úgy hiszi még, hogy a magyar napkeleti nyelv, és ezért a napkeleti nyelvek tanulmányozását 'különösen a lelkére köti a magyar nyelvművelőknek. Legvégül szól Bessenyei szómagyarázó könyvekről, vagyis a szótárakról. Egy ilyen jó magyar értelmező szótár megírásához sok emjber szükséges, hogy a munkaközösségben minden tudományt és mesterséget szakértő képviseljen. Ezen'kívül teljes egyetértés is szükséges a dolog természete miatt. Bessenyei azt szeretné, hogy a szótárt aztán minden magyar ember normának fogadná el. Most az a baj, hogy egyik ember így, a másik úgy teszi ki ugyanazt a fogalmat. Ebből zűrzavar származik, pontatlan a tudományos terminológia, fejletlen a tudományos közvélemény. „Ennek a zűrzavarnak eltávoztatására szükség volna, hogy a lexikon írásában fáradozó tudós embereknek megegyezésekkel kiadatott munkájokat tartoznék minden hazafi bé is venni, és ne lenne szabad senkinek más szókkal •élni a lexikon szavain kívül." — Ezt nem lehet másként értelmezni. mint hogy a tudományos terminológiát a megegyzés értelmében ismerje el mindenki kötelező érvényűnek. Nem vonatkozhatik ez viszont, a köznyelvre, vagy a költői nyelvhasználatra is. Kora nyelvművelő törekvéseinek áttekintése után azt állapítja meg Bessenyei, "hogy „a mi nemzetünk a maga nyelvének öregbítésében és pallérozásában még ezideig nem járt egyenes úton ..." — Az előttünk álló feladatoknak a megoldására a .Magyarságban előbb még az éppen akkor Budára áthelyezett 357;