Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a magyar nyelv

dék.) Az idegen, nyelvek tanulása tehát hasznos, sőt nálunk egyelőre feltétlenül szükséges. Igazán azonban csak egy nyelvet tudhat az emiber. Bessenyei szerint öncsalás az, mikor egyesek azt gondolják, hogy 2—3 nyelven beszélve „mindenikben egyegy arányzó erejek vagyon" Élete végén is úgy találja, hogy „Lehet sok nyelvet is valahogy úgy érteni, de valójában tudni, egész élete folyására is minden embernek elég egy. Hadd állítsa az emlékezet a Mirandóli Pikonust, hogy ifjúságában 24 nyelvet tudott, meglehetett úgy, mint a szorult magyar a vásárban dadogja a tót embernek: He! Donyez sotu deszhu, de ennélfogva. ha tót papolásra kényszerítenéd, csak eshetne egy kevés nyűgbe." (Beszéd az országnak tár gyárul.) A fiatal Bessenyei németül is ír munkát, sőt franciául is levelez. Nem csoda, hisz ezeken a nyelveken tárul fel előtte az eladdig ismeretlen új világ. Válhatott volna Bessenyei eszerint német íróvá is, ahelyett hogy a magyar felvilágosodás vezéralakjává legyen? Első írásának tekinthetjük a Der Amerikaner című elbeszélést és néhány nyelvgyakorlatát, fordításokat németből. A Galant levelek is németül készült el előbb, és azután 'fordította le maga Bessenyei magyarra 1778-ban. Die Geschäfte der Einsamkeit 5—6 év múlva keletkezik, amikor már néhány nagy munkája készen áll magyarul. — Gálos Rezső ezek alapján azt írja: „Eleinte e szerint németül akart írni azért, rnert ilyet magyarul nem lehet, nyelvünk nem alkalmas rá." Mikor azonban rájött, hogy magyarul is lehet filozofálni, magyar író lett belőle, (i. m. 49. 1.) Ez az okfejtés üresen hangzik Bessenyeit nem

1 ilyen megfontolások, hanem hazaszeretete tette magyar íróvá. Alapvető gondlolata, a közboldogság előmozdítása, magával hozza, hogy a boldogulás eszközét, a tudományokat csakis magyar nyelven lehet közönségessé, azaz általánossá tenni. Bécsben akkoriban a felvilágosodásnak egy erősen német nemzeti jellegű válfaja kezd különben is kialakulni. De mindennél „erősebben fogva tartotta őt hozzátartozása a magyar középnemességhez s ennek nemzeti tartalmú mozgalmához." (Szauder, i. m. 16. 1.) Az mindenesetre tény, hogy a Der Amerikaner című elbeszélés igen gyarló németséggel van írva, míg A holmi XXX. része, a Próbára fordított magyarság németből Bessenyei már a magyar irodalmi nyelv teljes birtokában mutatja. A korban sok magyart ismerünk, akit Bécs elnémetesített, kivetkőztetett nemzeti mivoltából. Nem

1 mindenkinek a fülében csengett az idegenben is az édes anyanyelv, nem mindenki csüngött azon annyi szeretettel, mint Bessenyei és sok testőrtársa. „Ha valaki idegenek közt messze országokon nemzeted anya342;