Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a magyar nyelv

ságba, melynek ugyan bőségébe soha nem voltunk." (Magyarság.) A nemzeti élet és a nemzeti nyelv szoros kapcsolatából világos, hogy a magyar nyelv nem véletlenül szűkült meg. Bizony úgy áll a dolog, hogy „Mi... magyarok magunk láttatunk nyelvünket megtiltani" azzal, hogy idegen nyelvekkel élünk. A kiváltságos kevesek elsajátíthatják a kultúrát mindenütt idegen nyelven is „de ezt nem lehet közönséges és mindenekre kiterjedő haszonnak mondani". Magyarországon a XVIII. században különleges szerepe van az idegen nyelveknek a tudományok művelése terén. Az egyházi „tudományosság" ragaszkodik a latinhoz, mint a tudomány régi nemzetközi nyelvéhez, aki pedig világi tudományt akar elsajátítani, annak németül, franciául, vagy angolul kell előbb megtanulni, hogy eljusson a megfrissítő 'forrásokhoz. Bessenyei Györgynek is sok időt kellett idegen nyelvek megtanulására fordítania és csak azután juthatott el a lényeghez „ ... Én csekély tehetségemmel a tisztességes tudományokban négy idegen nyelvnek köszönöm ... mindezekben a tudományokban tekélletesebb volnék, ha azokat a magam született nyelvemen lehetett volna tanulnom." (Jámbor szánBessenyei kézírása 341;