Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Adatok a magyar tanítási nyelv fejlődés-történetéhez 1527—1790.

könyvet: „Annakokáért az kegyes és értelmes olvasót kérjök szeretettel, hogy az nyomtatás és az corrigálás közbe eset hie bác és fogyatkozások felöl keresztyéni Ítéletben légyen és azoe kat o maga corrigállya, jobbicza és'helyére hozza." (Zvonarits Mihály: Magyar Postilla: 1628.) GYÖNGYÖSI LÁSZLÓ sok nyomtatási hibájának kijavítása után még megjegyzi: „ . .. ezek, a' mellyeket szorgalmatos e reá vigyázással öszve szedegethettem, a többit az értelmes olvasónak okosságára bízom." (Gyöngyösi: Az Keresztyéni Vallásnak Fundamentumai: 1657.) A magyar tanítási nyelv gondol'atának erősödésében hathatós tényezőnek bizonyult az is, hogy az irodalmi műveltség szélesebb körű terjedésével mind nagyobb számú magyar olvasó közönség kívánta, igényelte a magyar nyelv használatának kiterjesztését, s a latin nyelv háttérbe szorítását. V. I. A latin nyelvvel való versengés, s ;az anyanyelv nagyobb méretű felhasználása természetesen állandóan alkalmat adott ennek a kérdésnek felvetésére is: Melyik nyelv alkalmasabb a magyar nyelvközösségben betöltendő nyelvi funkció ellátására? Akik a nép, a „számosabb rész", s a nyelvközlő funkciója felől közelítették meg a problémát, a magyar nyelvnek adják az elsőséget. A magyar tanítási nyelv gondolatának erősödését szolgálták azok a megnyilatkozások, is, amelyek a nyelv kérdését egészen a gyakorlat oldaláról vetették fel: magyarul kell írnunk, elsősorban a nép számára. Ebből azután fontos elvi meggondol'ásök is születtek. Az egyik: a nyelvnek a közösségben betöltött funkcióját tekintve nem is szabad a magyar nyelvet a latinnal mérni. MEDGYESI PÁL ezt a tételt így fejti ki: c „Nagy fogyatkozásnak tartom, hogy mi az mi nyelvünket az Deák nyelvhez szoktuk mérni, holot az a' nak nem mértékje. Tsak ne sajnálnók a' fészkét nem a Deák nyelvben, hanem magában fel-keresni, vinnénk minden ki-fejezéseket, ki-mondásoe e kat a közönséges szokott Magyari Szóllásokra, megtudakozván szorgalmatossan, mint szokták az jó Magyar emberek a'' féle dolgot ki-mondani: sokkal Magyarabbul -szólhatnánk és ír319;