Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Adatok a magyar tanítási nyelv fejlődés-történetéhez 1527—1790.

hatnánk." (Medgyesi: Dialógus: 1650.) Mi van ebben a meg­nyilatkozásban még? A leglényegesebb feladat megjelölése: a magyar nyelv rejtett erőit kell 'kibontakoztatnunk és értékes stí­luselemeit kell erőre kapatnunk. A magyar nyelvűség gyakorla­ta valóban iazt mutatja, hogy azok, akik ezt az elvet követték írásgyakorlatukban, az élő magyar nyelv, a beszélt népi nyelv szókészletének gazdag tartalékait, a szavaknak sajátos jelentés­árnyalatait, a beszélt nyelvi formák édes ízeit, dinamikáját ál­lítják sorompóba, s edcíg magyarul ki nem mondott gondola­tokat formáznak értelmessé, tudományos tételeket, ismereteket öntenek magyar nyelvi formába, s az eddig tájak szerint is szí­nezett magyar nyelv elindul az egységesülés útján, érvénye­sülést kér olyan területeken is, ahol eddig a latin nyelv egyed­uralmat élvezett. Azok érveinek a megcáfolására, akik pl. azt bizonygatták, hogy nincs a magyar nyelvben elegendő műszó a tudományok komoly művelésére, nagyon a valóság talaján állva írja HAL­LER JÁNOS: ,, .. . sokan el-hitetvén magokkal, hogy a Magyar­e e nyelven sem olly bovon, sem olly igazán és olly szép szókkal ki-nem fejezhetik a dolgokat, a' mit írnak nem Magyar, hanem Deák-nyelven bocsáttyák-ki, mel'lyet a Magyarnak tized vagy század-része sem tudhat. Miért kellessék pedig a Magyar-nyel­vet annyira meg-vetni, fogyatkozotnak tartani, kiváltképpen jó Magyarnak, semmiképpen nem értem. Mert én egy nemzettel e e e e sem perlodom, tudván gyulolségnek lenni a hasonlítást, de bát­ran merem mondani, hogy egy nyelvet sem találni magában elégségesebbet a Magyarnál... Ha pedig abban kell a mester séget tartani, hogy nevezeteket attanak némelly dolgoknak, mellyeknek a Magyarok nevet nem tudnak adni, a' nem derék e e dolog: mert egy paraszt mesterember, Mónár, vagy kőműves e e állyon-elé, jelenese meg az-o mlesterségét illető szerszámok­e nak neveit. . . , minden rendbeli embereknek az-o mesterségeket e illető portékájoknak nevei vadnak... ha Magyar nyelven isko­lákat tanítanák ... találnánk nevet mindennek, mint a mester­emberek .. (Haller: Pays: 1682.) Haller a magyar mester­emberek műszókincsét is érintő megnyilatkozása arra is utal, hogy nem lehet akadály a terminológia területe sem a magyar nyelv kiterjesztésének útjában: meg [ehet teiemteni a szaktu­dományok magyar műnyelvét is. A magyar tanítási nyelv fej­lődését illetően egyik lényeges lépés éppen a latin nyelv termi­320;

Next

/
Thumbnails
Contents