Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Adatok a magyar tanítási nyelv fejlődés-történetéhez 1527—1790.
nek erejek arra ninczen, hogy könyveket hűségesen szerezhessenek ..." (Keresh-Zeghi H. István: Az Hitnek .. . Pédairól való praedikátiok: 1635.) Ugyanakkor ez a célkitűzésük nem azt jelenti, hogy a megformálás módja nem volt köteles gondjuk. Erre is céloz PATHAI ISTVÁN, amikor ezt írja: „írtam peniglen magyar nyeluen, és igen parazt bezédekkel, chak az Szegény e e kosségnek es némely gyönge magyar írásolvasoknak keduekért ... ha magyar írásban ékessen és mestersiggel formált zolásnak moggyát kerefik, találnak arra valót is ..(Az Sacramentumokról: 1693.) De már az is stílustudat és tudatos formálási mód, hogy eszményük a tudatosan vállalt egyszerűségre törekvés: „ . . . ,azon valék, hogy éppen alatt jártassam az írásom miódgyát." (Molnár: A Meg-térő Református: 1763.) „...Ékesen szóllással való folyását-is ez írásnak nem; látod, ollyant itt ne-is keress, mert aszt mi szánszándékkal el akartuk kerülni, tudván, hogy az igazságnak kimondása edgyűgyű beszécfet kévén." (P. Horváth Ferenc: Apológia:) 4. A magyar stilisztikai irodalom hagyományainak vizsgálója, de a magyar tanítási nyelv történetének kutatója is értékes adatoknak ismeri eli azokat a megjegyzéseket is, amelyekben a stílus kérdéseiről való megnyilatkozások első szerény példáit is szemléltethetjük. A „magyari nyelven" való írás, „az élő nyelvvel tanítás" , a „született nyelvünkre" készült fordítás, sok ofyan probléma és kérdés elé állította az írókat és tipográfusokat, amit nem kerülhettek ki, meg kellett oldaniuk, válaszolniuk, s ebben a nehéz feladatban, illetőleg a feladat elvégzésében erősödött a nyelvérzékük, kialakult és izmosodott stílustudatuk, formálódott, erősödött, és gazdagocfott nyelvi kifejező készletük. A magyar nyelven való írásban egyesek nem is látnak más feladatot, mint a „magyar Szónac folyására" szoktatni magokat. Ezért becsülik meg a fordításokat és sokesetben az eredeti munkák elébe is helyezik. A fordításokban való munkát meg különösen úgy értékelik, mint gyakorlatot a c a magyar nyelven való írásra: „Ugyanazon idoknec forgási alatt p e fordítottam született nyelvünkre Calvinus Jánosnak ... igen szép munkáját is, melly fordításban énnekem czélom többire volt a Magyar Szónac folyására való magam Szoktatása .. ." e e (Felvinczi Sándor: A Pestisről való Rövid Beszélgetés: 1679.) 5. A magyar nyelvűség kiszélesítésének, a magyar nyelvnek a magyar nyelvközösségben betöltendő szerepe tudatosításának, a magyar nyelven való írásmódok fejlődésének szem315;