Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Adatok a magyar tanítási nyelv fejlődés-történetéhez 1527—1790.

feladatok helyes látásának szükségességét is. A mondanivaló* a tanítandó tartalom, a hallgatóra és olvasóra való fokozott figyelem megszabja a nyelvi megformálás, a stílus mikéntjét, módját is. Eleinte egészen egyértelműen olyan stíiuseszmény hirdetői és megvalósítói, amelyben a nyelvi megformálás demokratizmusára való utalást is megtalálhatjuk. A cél anyanyelven oktatni, tanítani az egyszerű népet, rájuk kell tehát szabni a nyelvi formákkal való élést is, azaz a latin beszéd eleganciájával ellentétben, s a latin retorikai stíluseszmény kiiktatásával az egyszerű stílus az eszményük: „Én, az mennire az én e e e vékony elmémtol lehetett, igen egyugyu, de az mint reménlem értelmes Szókkal

1 magyaráztam meg

1, hogy nerrf qsak az nagy e e e elméiu, hanem még az egyugyu parazt emberek is megérthessék." (Mihalyko János: Az Isten fiainak... :16I2.) VERESMARTI MIHÁLY is nagyon jellemzően írja egyik munkája előszavában: „Az én Bátai jobbágyaimi magokat nem jól viselnék: mert Catholikus Plébánosokat meg-vetvén, helyette magoknak Luther, vagy Calvinista Prédikátort fogadtak volna ... , melyet hallván, pennámat, a' vagy író tollamat ragae e dám, egy néhány tanúságot-is írnék nékiek, paraszt-fokhoz vae e e lókat. ..", ezért „szóllásomat ebben az egy-ugu kosségnek szae e e e e va járásához formáltam . .. ful gyönyörköd tető ékes beszédet itt attul senki ne várjon, :a' kinek minden esze kedve chak a hasze nálásra vagyon ..." (Veresmarti: into s Tanitó Level: 1639.) A gyakorlatban is igyekszik követni stíluseszményét. Menynyire természetes és valóban a hasznos stílus követelményének megfelelő hangvevése is: „Jaj, s ki bo/ondított meg édes fiaim! ...Fiaim, édes fiaim, Bátaiak, ne vesszessétek s ne rontsátok magatokat . . ." Az egyszerű, világos és értelmes nyelv-, illetőleg stíluseszményük igazolását adják ezekben a kitételekben is: „Ez kitC sin munka nem valami fonjáró, hanem tsak amaz alatson elmékhez rendeltetett." (Margitai Péter: Az isten törvényének magyarázattya: 1617.) „Ha finnyásoknak munkám* nem tetszik-is, semmit azzal nem gondolok. Ha irigylik, írjanak ők magok elméjeknek felfuvatkodásából czikornyásabbakat, ugyan-is nem effélék kedvekért bocsátottam ki, hanem az egyigyöveknek hasznokra, ki314;