Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Adatok a magyar tanítási nyelv fejlődés-történetéhez 1527—1790.

egy tarthatatlan állapot jellemzésére, amiből ki kelt vezetni a népet. Rá lehet lépni arra az útra is, hogy a deák nyelvet még szélesebb körben tanítsuk, azaz a latin tanítási nyelvnek még a falusi iskolákban is egyeduralmat biztosítsunk, de ezzel ter­mészetesen megbénítjuk az anyanyelv fejlődését, s eleve útját áliijuk a magyar nyelvű irodalom és tudomány kifejlődésének. Azok azonban, akik a fejlődés dialektikáját követték, egy másik járható útra léptek: a magyar nyelvűség szélesebb kiterjeszté­sének útjára. A haladás szolgálatában állók a felvilágosodás eszméitől is ihletett írásaikban a magyar nyelvűség tudatos programját az egyház céljain túlmutató, s a népművelés és a nemzeti műveltség fejlesztése irányában előre mutató jelleggel és tartalommal töltötték meg. Figyeljük meg az alábbiakban a megnyilatkozásokból is kiolvasható fejlődési tendenciát. KUL­CSÁR GYÖRGY egyszerűen okolja meg könyvének magyar nyelvűségét: magyarul írtam ,,... az szegény Magyaroknac ked­e e e uokért, kic az Diac és Német írást nem értic . .." (Az Orcjog­c nec vetélkedéséről: 1573.), de már ebben az okolásban is benne van a lényeg: az anyanyelven való írás bevezetése és a latin nyelv tudatos kiiktatása oktatási és nevelési célokat is szolgál. Természetesen vannak, akik nagyon jól tudják, hogy a nyelv­kérdés komoly politikai kérdés is. A latin nyelv az egyház és a feudalizmus haladásellenes ideológiájának is nyelvi közvetí­tője. Az iskolákban tálalt, az uralkodó osztályok érdekeit vé­dő ismeretek, tudományos elméletek is ezen a nyelven vannak megfogalmazva. Ezért világosan kirajzolódik a két álláspont kö­zötti ellentét: a latin nyelv védelmével reakciós elveket és ideo­giákat is védelmeznek; a latin nyelv kiiktatásával az iskola és a közélet haladásellenes állapotát is megszüntethetik CARO­LI PÉTER-ék mar 1584-ben tisztán látják és láttatják e prob­lémát: „Minemű bolond itektek legien azoknac, akic aszt kial­e . , e e tiak nem szükséges Magar nielven írni, miért hog az Gorog, auag az Deák nielv az magiarazatra alkalmatosb legien.. . 5 e Hát ackic az nielvekhez értenec, nem illik azoknac irigkodni, e mikor az erotlenec is azoknac ertelmere iutnac, a melliec az tu­e dosbac az bolczeknec irasokbol soc munkaual vesznec ki.. De e , , • effele iteletu emberek auag keuliec, auag irigek, banuan aszl hog az tudat lanoc az hasznos dolgokat értic ..." 311;

Next

/
Thumbnails
Contents