Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Juhász Lajos: Egyéves tapasztalatom a füzesabonyi Ifjú Természetkutató Állomáson

Augusztusban a pajtások közös táborozáson vettek részt. A táborozás Miskolc—Tapolcán volt, 10 napig tartott. * * * Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy a növénytani szflkkörök igen alkalmasak az^ iskolai növénytani 1oktatás támogatásána, szerencsésen kiegészíthetik azt. — Hasznos a szakköri munka a gyermek szempontjából, szinte játszva megismeri faluja és környékének fás és dudvásszárú növényeit és azok gazdasági jelentőségét; gyakorolja magát a kísérletezésben. Hasznos gondolatokat, kezdeményezéseket-ébresztő feladatokat végez. Megismeri a növények életét, azok belső felépítését, működését. Közben azok szépségein, érdekességein s hangulati elemein keresztül meg is szereti a növényt, illetve a növénytan tudonjányát. Hasznos a szakköri foglalkozás a jövendő káderképzés szempontjából is. a gyermek már korán jelentős növénytani ismeretanyag birtokába kerül

1. Alapot szerez, ameliyre, — ha kedve és tehetsége van — tovább építhet. Éppen ezért többen már kora ifjúságukban kedvet kapnak a botanikai tudománnyal való élethivatásszerű foglalkozásra. Éppen az ilyenekből, akik kisdiák korukban, hogy úgymondjam ,, el jegyzik magukat a megszeretett tudománnyal", lesznek a Hegjobb kutatók, tudósok^ tudományuk legkiválóbb művelői. A falu szempontjából is jelentős a szakköri foglalkozásokon hallottak, látottak elsajátítása, ugyanis a szakköri tagok ismereteiket továbbadják a családban, ismerőseik körébén. Elmondják a itegjobb vetési, ápolási, gondozási, védekezési módszereket, tudásukat, így kamatoztathatják. Felnövekedve, a konyhakertben, gyümölcsösben és szántóföldeken tudatosan és tervszerűen tudnak majd dolgozni, küzdeni a gyomok, a növényi kártevők e!)len. A szakkörvezető csak akkor tudja munkáját eredményesen végezni, ha széleskörű növényismerettel és bőséges botanikai tudással rendelkezik. Nemcsak a vadontermő, hanem a termesztett növényeket, kerti virágokat is ismernie kell, otthonosan kel! rrtozognia a kísérletezésben, ismernie kell( az agrotechnika alapjait is.! A helyes magyar növénynevek ismeretét fontosnak tartom, mert a magyar nevek jellemző sajátságokat, megkülönböztető vonásokat is kiemelnek, fme néhány példa: érdestapintatú békanyálmoszat, fejes penész, ecset penész, gabonarozsda, korallgomba, nagy őzláb-gomba, sárga fali zuzmó, líepény zuzmó, ezüstmoha, selymes boglárka, lisztes berkenye, deres varjúháj, 275;