Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Juhász Lajos: Egyéves tapasztalatom a füzesabonyi Ifjú Természetkutató Állomáson

kövirózsa, gumós kőtörőfű, csillagfürt, gombernyő, fehér-, piros­sárga-, foltos-, és bársonyos árvacsalán, hagymás- és ikrás io­gasír, sugártallan szikfű, bókoló bogáncs, hólyagos- és kónya habszegfű, kocsányos-, kocsánytalan- és molyhos- tölgy, csil­lag pázsit, ragadós mohar. stb. Mikor a helyes magyar nevek ismeretét alapvetőnek tartom, nem' mulasztom el arra is rámutatni, hogy a nemzetközi, illetve tudományos (ílatin és görög eredetű) nevek tudása sem lényeg­telen és nem felesleges, sokszor jól fel tudjuk használni. Erre ismét hozok-fel néhány példát. Azi atropin, digitalin, koffein em­legetésekor helyes, ha a nadragulya, gyűszűvirág, kávé tudo­mányos nevét is megemlítjük — nem megtanulás végett — ha­nem az említett alkaloidák neve eredetének megvilágítása cél­jából. Vagy jó, ha megm;agyarázzuk, hogy a téli margarétát helytelenül mondpk ,,krizántin"-nak. „Krizántém" az, botani­kai neve „Chrysathemum". A görög eredetű szó lefordítva „aranyvirágot" jel'ent. (Chrysos = arany, athemion = virág). Primula a kan'kalin idegen neve, Asparagus magyarul spárga vagy nyúlárnyék, a Cyclémen disznórépa vagy alpesi ibolya Jtb. Az egri Pedagógiai Főiskola Növénytani Tanszékén a ma­gyar nevek ismerete kötelező, a latin nevek ismerete kívánatos. Olyan biológiai szakos tanárokat kívánunk kibocsátani nz iskolákba, akik mind szakmai, mind gyakorlati vonalon a nö­vénytan tanításában és a szakkör vezetésében megállják a he­lyüket. 276;

Next

/
Thumbnails
Contents