Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: Az általános iskolai nyelvművelő munka néhány kérdéséről

gyengén sikerültek a házi feladatok. Pedig semmi csodálkozni való nincs azon, hogy így nem ért el kielégítő eredményt. Tanulja meg ia tanuló a lényeg 'kiemelését, — szokja meg, hogy nem sokat kell beszé'.hie, hanem röviden, de világosan kell közölnie gondolatait. Nagy embereket idézhetünk tanúul állításunk igazságára. Széchenyi ezt mondja: .„Nem érek rá röviden írni." Ugyanezt a gondolatot 'fogalmazza meg Kossuth: „Nem volt időm rövidre vonni, mi szótengerben terült el előttem." — Illyés Gyula pedig elbeszéíi, hogy egy alkalommal Kosztolányi-^al beszélgetve, az megkérdezte tő'.le, hogy kitől tanult magyarul. „Én, azt hiszem; hogy Jules Renardtól" — felelte Illyés, Kosztolányi rögtön megértette \a választ: „a világosságról beszéltünk, a szabatos egyszerűségről,, minden valamirevaló művész és nép legfőbb becsvágyáról." 8 Miután áttekintettük az írásbeli kifejezés néhány hiányosságát, nézzük meg, mi a helyzet a szóbeli kifejezőkészség területén. Bakos József foglalkozik ezzel a kérdéssel' „A szép magyar beszéd" című cikkében. 9 Megállapítja, hogy a fejlettebb beszédkultúrára való nevelés ,a magyar nyelvi nevelés történetében igen nemes és haladó hagyományokra támaszkodik. Ennek ellenére igen sok a tanulók között a hibás beszédű, a rossz kiejtésű gyerek. A hibákat a következőkben foglalja Össze: a tanulók felelőtlenek élőszóbeli megnyilatkozásaikban, elnagyolt, kényelmes a hangképzésük, száraz, monoton a hanghordozásuk, szegényes a szókincsük, befejezetlenség je'.'lemzi mondatalkotásaikat, egyszóval hiányos ,a beszédkultúrájuk. Ennek oka abban keresendő, hogy a beszédre általában kisebb gondot fordítunk, mert azt segíti gondolatközlő funkciójában a gesztus, la hangsúlyozás, stb. Éppen ezért igen fontos eszköz a magyar szakos tanár kezében a magnetofon. Tanszékünkön igen tanulságos vizsgálódások folynak a magnetofon segítségével, amelynek tanulságairól Bakos József számol be.

10 A magnetofon megfosztja a beszédet ;a gesztusok segítségétől, megmutatja pontosan az egyének ejtési hibáit. Eddjg végzett vizsgá'íatai azt mutatják, hogy sokan nem is tudnak beszédhibájukról,, és csak akkor döbbennek rá arra, amikor a magnetofon szalagjáról meghallják saját hangjukat. Eddigi tapasztalatainak fontos tanulsága, hogy a hiba pontos feltárásával, a kijavítás módjának megmutatásával ezek az ejtési hibák — amennyiben nincs szervi elváltozás —• orvosolhatók. A beszédbeli kifejezőkészséget tovább vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy nemcsak fonetikai vonatkozásokban van baj. Megállapíthajuk, hogy a más típusú hibák egyrészt az elméleti megalapozatlanság., másrészt a helytelen módszertani eljárás 264;