Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Perényi János: A konzultáció szerepe a nyelvtan tanítási gyakorlatainak előkészítésében

juthattam el. A konzultációkon 193 nyelvtanóra problémáit beszéltem meg a hallgatókkal. Majdnem 4 konzultáció jutott így egy hallgatóra, vagyis az átlagos heti óraszámot figyelembe véve csaknem minden nyelvtanóra anyagát, módszereit tisztáztuk. A zökkenők elkerülése végett a hallgatók óráiról minden héten órarendet készítettem, s előre kijelöltem a meglátogatandó órákat. A 'konzultációkról részletes feljegyzéseket készítettem az eredmény ellenőrzésére és későbbi leihasználás céljából. Későbbezekből mutatok be részleteket. A megbeszélések módszere A célt a szaktárgyi és mótíjszeres 'felkészültség biztosításában ](áttam, s ehhez igazodott a módszer: közvetlen hangú kartársi beszélgetés a hallgató tervének jó részleteiről és esetleges hibáiróll A hibákról sem elsősorban beszélgettem, hanem közösen tisztáztuk a nyelvi tény lényegét, meghatároztuk a megismertetendő fogalom tartalmát, a nyelvi törvény érvényességének körét, a megfigyeltetés logikus mfenetét stb. Közben kiderült, megfelelő-e az összeállított szöveg, nem kell-e kiegészíteni, hogyan kellene az összefüggéseket ábrázolni (kíséra szemléltetés), milyen gyakorlással lehet megszilárdítani a szerzett ismereteket. A konzultációkra gyakorllati tanításaik órarendjének megfelelő időben jöttek a hallgatók, miután a gyakorló iskolai szaktanárral megbeszélték teendőiket, s óravázlatukat elkészítették. (Nem egyszer még az óravázlat elkészítése, ill. befejezése előtt, amikor ti. a problémákat nem tudták megoldani.) Ebből következik, hogy nem előre megalkotott terv nyomán folyt — a nyelvtani anyag vagy a tanítás gyakorlati kérdéseihez igazodóan — ez a munka, a problémák nem a tipikusság, az anai'ógiák és eltérések figyelembe vételével kerültek sorra, hanem eseti problémák voltak mind a hallgató, mind a nyelvi, nyeKvtani tény szempontjából. A típus — a sajátos nyelvtani területnek megfelelő ejárás — már ismert volt az eőadásokon és hospitálásokon bemutatott eljárásokból. A hallgatók egyénisége Hogy mennyire a hallgató egyéniségéhez kellett igazodni ezekben a beszélgetésekben, két példán mutatom be. Egyik igen jó készültségü hallgatónak (Z. J.) mindössze azt tanácsoltam a következtető és magyarázó mondat tanításához: 1. teremtsen olyan helyzetet, amiből a tanulók világosan 228;